Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - PERGER GYULA: Hegyalja Szent Márton hegyén, avagy szellemi árucsere a kora újkorban

megoltalmaz, írtam is ő nagyságának felőletek."

8 Egy év múlva, 1609-ben a visszatelepült szentmártoniak megkapták szabadságlevelüket hat esztendőre úgy, hogy ez idő alatt az építkezések terhe miatt semmiféle úrbéri kötelezettséget nem kellett teljesíteniük. A telepítés eredményességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy míg a szabadságlevél kiadásának idejében két portát említ a dica-jegyzék, az 1614. évi úrbéri összeírásban már húsz jobbágycsaládot találunk, akikhez újabb megszállók csatlakoznak.

9 Himerlich a legnagyobb figyelmet természetesen a helyi gazdálkodás legfontosabb alapjára, a szőlők rekonstruálására fordította. E tekintetben még az előbbieknél is nagyobb kedvezményeket biztosított a letelepedettek számára. „A Szent-Mártonhoz tartozandó Sokorú hegyeken szent-mártoni apátúr uram ő nagysága az maga jobbágyainak nyolcz esztendeig adott szabadságot azokról az szőllőkről, kiket pusztákból fölépítettenek; nyolcz esztendejére tartoznak tizedet, kilenczedet megadni azon szőllőkről. Penig az, ki szent-mártoni apátúr uram ő nagyságának nem jobbágya, tartozik hat esztendejére dézsmával: tizeddel, kilenczeddel. Az mire penig az szőllőket böcsülik parlag korában, ha vér-ág vagyon az örökséghez, az vér-ág illeti az böcsű-pénzt, az mire parlag korában böcsülték; ha penig vér-ág nincs az szőllei örökséghez, tartozik az böcsű-pénzt az, ki a szőllőt fölkapálta és fölfogta, az földesurának [megfizetni].

1

0 A szőlőbirtokláshoz kapcsolódó szabadabb jogok kedvezően hatottak a művelési ág felvirágzására. Néhány év alatt az idegen jobbágyokon kívül a pázmándiak, varsányiak és ötven várbeli hajdú „fogta föl" szőlőjét. A szentmártoniak közül pedig huszonnyolcan szereztek új szőlőt, vagy vették művelés alá régi tulajdonukat." A szabadságjogok megadásában, illetve a szőlőművelés újraindításában lehetett fontos szerepe a tállyai törvényeknek. Mivel Himerlich kormányzósága elején teljesen járatlan volt birtokügyekben, mindig idegenekhez fordult tanácsokért. Ezért kérethette el, s a helyi elképzelésekhez igazítva másoltatta át - az eredetileg 29 articulusból álló „hegyaljai törvényeket". „Anno 1613 die 14 May. Az Nemes Praefectus Bornemisza Máthé Uram kívánságára Mi Tállyai Polgárok. Szabó Máttyás Biroságáb[an| adtuk ki írásban közönséges élő Törvényünk Processusát, mely az egész Hegy allya törvénye, áll 29 Titulusból mely rendel eképpen következik. Titulus Primus. Az szőllő örökségh keresetiről. Mivel, hogy az mi Szegény helyünkben legh főbb, és kivált képpen való Törvények az Szőllő örökséghek felől szolgáltat[na]k és gyakortábban lésznek: Ez oka, haki, szőllő örökségeket pörölni, vagy pénzen akar magának szerezni, tehát Sz.fent] Gergely Pápa nap előtt tilalmat tégye, és azon 8 Pannonhalma levéltár Capsa 63. Mm. 9 Országos Levéltár. Conscriptiones Dicales com. Jaurensis., Pannonhalmi Levéltár Capsa 48. W. A korszakra jellemző, hogy az apátság több falujáról még a század közepén is elpusztult településként olvashatunk. ,,Mi Palffy Mathias Szent-Mártoni Apatur, adgyuk tuttara mindenek[ne]k az kiknek illik: hogy minek utána, az megh nevezet Szent Mártonj Apátursághoz tartózó Chanak neveő falut Győr Vármegyében leveö az Török Ínsége ellenség miat el pußtult volna [...]" — olvashatjuk Csanak faluról, az 164l-es Urbáriumban. Pázmánd 1650es Urbáriuma is hasonló bevezető után következik: „Mi Andreas Placidus Hagger Szent Mártoni Archiabbas, adgyuk mindenek[ne]k tuttára hogy mivel az mi Paszmany Győr vármegyében leveö iobbagyink, az pogány Töröknek Bűntelen való summázása és raitok vet igáia és térhettése miat el futottak volt [...]" Pannonhalmi Levéltár. Acta Antiquirora. Fasc. 61. Nr. 12. Urbárium Monasterii S. Montis Pannoniae 1658. 13., 27-28. 10 Pannonhalmi Levéltár. Fasc. 26. Nr. 54. 11 Rendtörténet 1906. 296. 291