Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - VEREBÉLYI KINCSŐ: Néprajzi csoportok - interetnikus kapcsolatok – etnicitás
adott. 1848-ban egy magyar nyelvű tankönyv 1 1 még világosan mutatja a 'nemzet' polgárjogi felfogását. „Nálunk az emberek többnyire földmivelők, vagy parasztok, úgy hiszem, tudod miért neveztetnek így. Ezek a földmÍvelésen kivül, kertészetet, gyümölcsfatenyésztést, bortermesztést is űznek. Azokon kívül a falúkban, de még inkább a városokban, még sok mesteremberek, művészek és tisztviselők is élnek, kik szükségeink fedezésére dolgoznak s a rendfeltartásra ügyelnek. Hányféle mesterséget ösmersz te? Magyarország, a mi édes hazánk, Európának csak nem közepén fekszik. Szomszédunk északról Gallicia, keletről, Erdélyország, délről Törökország a dunai fejedelemségekkel, nyugotról, Staierország, Austria és Morvaország. Ezen országok tehát határosak vetünk. Lakosai: magyarok, tótok, oláhok, németek, rusznyákok, rácok, horvátok, cigányok és zsidók. Kiket mindnyájokat honfiainknak keil tekintenünk, és nem szabad nyelvök miatt csúfolnunk, annál kevésbbé üldöznünk. Azt csak neveletlen (!) és rosz gyermekek tehetik? 2 A folklorisztika oldaláról nézve e folyamatokat, ismeretes, hogy kezdetben elsősorban a nép szóbeliségen alapuló művészi alkotásait igyekezett a kutatás megközelíteni. Ehhez a munkához korabeli tudományok fogalmi apparátusát használták. Ennek a szemléletnek és módszernek az egyik pozitívuma az, hogy a népi és nem népi kultúrát nem választja szét, nem hierarchizálja, nem állítja szembe egymással, hanem összekapcsolja. A „mitológia" a „líra", „epika", „dráma", „misztériumjáték" terminusok jelentése a megfelelő vagy megfeleltetett „népi" változatokéival bővült. Az első magyar népszokásgyűjtemény, Réső Ensel Sándor Magyarországi népszokások című kötete mondhatni válogatás nélkül ad közre magyar és nem magyar anyagot. 13 A második kötet tervezetében azután még szélesebb a perspektíva: nemcsak hazai, nemcsak európai, hanem Európán kívüli népek is megjelennek a felsorolásban. Réső Ensel gyűjteménye nem egyetlen szerző, hanem egyszersmind a 19. század első felének általánosan elterjedt felfogását mutatja, hiszen a cikkek korabeli folyóiratokból származnak. A hazai néprajztudomány történetében közismerten nagy jelentőségű a Magyarországi Néprajzi Társaság 1889. január 17-én történt megalapítása. A társaság alapszabálya kimondta: cél a magyar állam és a történelmi Magyarország mai és egykori népeinek tanulmányozása, tárgyai: az ország mai és egykori népeinek eredete, fejlődése, állapota, etnikai jelleme, antropológiai mivolta, a néplélek és a népélet nyilatkozatai, melyek nagyon számosak és különfélék. A korabeli Magyarország legtöbb népét, nemzetiségét külön szakosztály vizsgálta. 1 4 Hunfalvy Pál Magyarország ethnographiája (1876) című munkájában maga is megfogalmazza azt a nézetet, miszerint Magyarország népe magába foglalja az ország összes lakosát, de ez annyi nemzetre oszlik, ahány nyelv uralkodik az országban. A nemzet fogalmánál a nyelv, a nép fogalmánál az ország, a tartomány, a föld a meghatározás alapja. 1 5 Az Ethnographia (1890-től) majd a Néprajzi Értesítő (1900-től) az első évtizedekben nemzetiségi anyagokat is közöl. Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és Képben (1887-1901) nagyszabású vállalkozás 21 kötetéből 7 foglalkozik a korabeli Magyarországgal, ezen belül a nemzetiségekkel is. A másik jelentős vállalkozás az Országos Monográfiái Társaság vármegyei monográfiasorozata 11 Lajtai 2010. 12 Peregriny 1848. 54-55. 13 Réső Ensel 1864. 14 Kósa 1989. 15 A lokalitás az etnikum meghatározásánál ma is döntő tényező. Andrásfalvy 1980., Buskó 2009., Farkas 2002., Hofer 1980., Keményfi 2003., 2004. 275