Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - FEJŐS ZOLTÁN: A hazai néprajzi múzeum alapítása és a Herman Ottó-Xántus János vita 1885-ben

Béla nevéhez fűződő jelentés röviden érintette a néprajzi gyűjteményt is. Az ilyen gyűjtemény általános szerepéből indultak ki, megállapítva, hogy minden nagyobb európai múzeumnak „egyik jelentékeny és kiváló osztálya az ethnographiai."

6 Az ethnographia a geográfia, a régészet segítője az emberi művelődés története szempontjából. „Az emberi mívelődés haladása és összehasonlítása - olvasható a jelentésben - semmi által sem észlelhető és tanulmányozható annyira, mint ép ily szemléleti oktatás, ethnographiai gyűjtemény által." A Radványszky-féle dokumentum szerint az ethnographiai osztály „igen jelentékeny gyűjteménnyel bírt és bír, különösen borneói gyűjteménye olyan, mely a külföldi szakértők elismerése szerint Európában páratlan." Ugyanakkor megállapítja, hogy „emelésére és gyarapítására soha egy fillér sem fordíttatik, sőt az osztály őrének szobája, de még egy asztala sincs, ahol írásait tarthatná". Maga a gyűjtemény, Xántus János 1869-70-ben gyűjtött kelet-ázsiai anyaga a Nemzeti Múzeum ásványtárának folyosóján „provisorius helyiségben van." A jelentés hivatkozik még arra, hogy az osztályt nagy veszteségek érték, miután a bécsi világkiállítás után, „midőn az iparművészeti Múzeum alakult, annak kevés számú tárgyai lévén, - az ethnographiai osztályból átvitték az összes fém-, agyag- és szövőipari tárgyakat." A jelentés nem tér ki arra, hogy ezek az elvitt tárgyak honnét származnak - magyarán, hogy ezek nagy része Magyarországon gyűjtött etnográfiai tárgy volt. A veszteségek kárpótlására „okvetlenül szükséges - olvasható a Magyar Könyvszemle 1881. első, január-februári számában megjelent jelentésben - a tárgyak beszerzésére évente 1000 frt dotatio, és czélszerűbb s elegendő helyiség azok felállítására." A vélemények kialakulatlanságát jelzi, hogy a bizottság egy valamivel későbbi, április 6-iki ülése nyomán a Képviselőházi irományokban közreadott szövegváltozata számos ponton különbözik a korábbitól. Itt az ethnographiai osztállyal kapcsolatban gyökeresen más javaslat olvasható. Értékei ellenére a bizottság a gyűjtemény feloszlatását, az iparművészeti múzeumba való beosztását javasolta, őrét, Xántust megfelelőjavadalmazás mellett az állattárba javasolta áttenni. Okként azt írták le, hogy nincs lehetőség „egy lehetőleg teljes ethnographiai muzeumot alkotni," a meglévő gyűjtemény pedig nem elegendő, „hogy egy külön osztályt képezzen."

7 Ezt a javaslatot azonban úgy tűnik, a képviselők később nem fogadták el, és a Nemzeti Múzeum ethnographiai tárát nem számolták fel. A jelentés készítői a néprajzi osztály problémáját a helyhiányban és a gyűjtésre fordítható pénz hiányában látták. Amikor úgy gondolták, hogy ez a részleg a Nemzeti Múzeum önálló osztályaként nem állna meg a lábán, s szintén ilyen okokkal magyarázták, hogy egy önálló ethnographiai múzeum létesítésére nincs mód. A hely- és pénzhiány emlegetése Xántus később ismertté vált szavait előlegezi meg, ami abból is adódik, hogy az osztállyal kapcsolatos információk elsődlegesen tőle származtak. A jelentés elméleti kérdésekkel nem foglalkozik, így azt sem részletezi, hogy az új beszerzéseket milyen irányban kellene folytatni. A múzeumi bizottság nem veti fel a magyar-magyarországi néprajzi anyag gyűjtését, netán ennek elsődlegességét mint az ethnographiai osztály fejlesztésénekjövőbeli irányát. A Nemzeti Múzeum helyzetét vizsgáló bizottság jelentését követően az ethnographiai osztály helyzetében érdemi változás nem történt, ha csak azt nem vesszük ennek, 6 Radvánszky 1881. 49-50. Az alábbi idézetek innét származnak. 7 Képviselőházi irományok, 1878. XXIV. kötet. 1044-1104. sz. 1880. április 12-április 26. 1878-1059 (1878-XXIV-192). 1059. szám. Nemzeti múzeum ügyeinek megvizsgálására kiküldött országos bizottság jelentése, a nemzeti múzeum ügyében; idézet 191-192. Hozzáférhető az Arcanum on-line adatbázisában. 23