Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - LUKÁCS LÁSZLÓ: A fehérvári bicskáról

- Erre vágyódtam! - kiáltotta, és a fehérvári bicskával jóízűen enni kezdett Szomjas vagyok, Miska - mondta, mikor megtörölte a bicskát. Miska kulacsot vett le a válláról. - Hegyaljáról bort hoztam! A Tiszából vizet hoztam - szólott. Most már ivott is Petneházi."

7 A fehérvári bicska még a két világháború közötti időszakban is fogalom volt. Ekkor Székesfehérváron az egyik újságban rendszeresen jelent meg írás Fehérvári kis bicska címszó alatt. Az időszerű eseményeken élcelődő cikk fölé szemléltetésül egy bicska rajzát is kinyomtatták.

8 A törökök kivonulását követő másfél században, 1688-1848 között 11 késesmestert (.

Messerschmied) és 2 köszörűst (

Schleifer

) vettek fel fehérvári polgárnak." 1784-ben 2 késesmester, Georg Englarner és Michl Soller dolgozott a városban.

1

0 Gelencsér József feltételezése szerint ők lehettek azok, akik külhonból hozott tudásukkal a fehérvári bicskák jó hírnevét megalapozták." Számuk a 19. század közepére megemelkedett: 1828-ban 5 mester, 5 segéd, 1835-ben 7 mester, 3 segéd, 5 tanonc, 1841-ben 8 mester, 5 segéd, 8 tanonc, 1846-ban 8 mester, 9 segéd, 9 tanonc, 1855-ben 7 mester, 6 segéd és 2 tanonc, 1868-ban 6 mester és 9 tanonc dolgozott a késes iparban Székesfehérváron.

1

2 1865-ből név szerint is ismerjük a fehérvári késesmestereket: Anlauf András műhelye a Palotavárosban (Selyem u.), Hám Mihály (Sas u.), Piccher Ádám (Úri u.) és Szalay József (Bástya u.) műhelye a Belvárosban volt. Ugyanekkor Majer Jakab köszörűs a felsővárosi Forgó utcában dolgozott.

1

3 Az 1860-as évekből Schubert Sebestyén fehérvári késesmesterről tudunk, majd tanítványa, Lipp mester is itt dolgozott. Schubert Sebestyén és id. König Károly késeikkel szerepeltek az 1879-es székesfehérvári országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállításon, ahol az országból 14 késes mutatta be gyártmányait.

14 Szép Sándor Székesfehérváron, anyai nagybátyjánál, Lipp Rezsőnél tanult, szabadult fel a késes- és köszörűs iparban. Az első világháborúból hazatérve Székesfehérváron 1919-ben önállósította magát: a Kossuth u. 9. szám alatti, mára elbontott épületben nyitott műhelyt. O inkább műköszörűsnek hirdette magát, de 7 Krúdy 1984. 41-42. 8 Gelencsér 1996. 22. 9 Bonomi 1944/45. 349-350. 10 Varga 1968.265. 11 Gelencsér 1996. 22. 12 Eperjessy 1988. 328-329., Drucker 1868. 20. 13 Németh 1865. 126. 14 Rubin 1879. 72-73. 1. kép. Szép Sándor székesfehérvári késes és műköszörűs (1889-1967) A fényképekért Szép Sándor unokájának, Csukás Györgyi néprajzkutatónak mondok köszönetet 221