Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - GULYÁS ÉVA-SZABÓ LÁSZLÓ: Mezőtúri cserépbödönök a szolnoki Damjanich János Múzeum kerámiagyűjteményében
A bödön funkcióját tekintve tárolóedény, eredetileg zsír és liszt tárolására használták, amiről a bödönfeliratok ékesen beszélnek, pl. „Ez a Derék Zsíros Bödöny... ", „Ez a lisztes bödön... " Egyébként bármilyen konyhai élelmiszert tarthattak benne, ami tárolást igényelt, a fentieken kívül darát, korpát, szemes terményt is, a kisebbekben mézet, fűszert, dohányt, ezeket részben már csak másodlagosan. Fedőt akkor tettek rá, ha a tárolandó anyag ezt igényelte, pl. zsír, liszt, méz, dohány, de a szemes terménynek jobb volt fedő nélkül, hogy szellőzzön. A cserépbödönt nem mindig használták, főleg a díszesebb, feliratos változatai idővel dísztárgyakká, presztízstárgyakká váltak. Mezőtúr polgárosodó társadalmában megvolt ennek a létjogosultsága, gondoljunk csak id. Badár Balázs műfazekas díszkerámiáinak korabeli kedveltségére, népszerűségére. Az ilyen típusú dísztárgyak korán megjelentek a mezőtúri lakásokban, a 20. század elejétől egyre nagyobb volt irántuk a kereslet. A cserépbödönt a butellához hasonlóan megrendelésre készítették, ezért sok közülük, főleg a díszesebb, egyedi darab, mely többnyire személyre szólóan, felirattal, évszámmal ellátva készült. Gyakran adtak nászajándékba diszes cserépbödönt az ifjú pár nevével feliratozva. Kresz Mária is utal arra, hogy a cserépbödön lakodalmi ajándék is lehetett. 7 Érdemes idézni Pusztai Zsolt mezőtúri kollégánk észrevételét, aki úgy vélekedik, hogy volt olyan időszak Mezőtúron, amikor legalább annyi cserépbödönt adtak ajándékba, mint butellát. 8 A szolnoki múzeum cserépbödön kollekciójából típusát tekintve 6 gömbölyű falú, hasas edény, 7 egyenes oldalú. Méretüket tekintve különbözőek. A hasas általában nagyméretű, de lehetett kisebb is, ami legalább másfél liter űrtartalmú volt. Ebből a fajtából kisebbre nem emlékeznek. Az egyenes falúból viszont készültek ennél kisebbek is, az ún. kisbödönök, tehát ennél a típusnál három méret létezett: nagy, közepes és kicsi. Hogy ez konkrétan mit jelentett, kiderül Badár Júlia mezőtúri fazekas szavaiból: „ Egyenes falú volt a bödön, középen volt általában egy gúzsája. a füle korongozott kerek... A bödön másik változata az íves, nagy hasú, sok dísszel, ebből csak nagyobb, több literest korongoztak... Az egyenesfalú volt 15 cm körüli, ez a legkisebb, volt ami 28 centi magas lehetett, és volt egészen nagyméretű, 35-40 centis. Mindegyiknek volt fedője, vagy gombbal, néha nélküle... tárolóedények voltak, konyhában használták... zsírt, lisztet, darát, magot is tartottak benne, minden olyat, aminél tető kellett rá... a kisebbekbe dohányt, sót, cukrot, fűszert is tettek. Apám (az ifjabb Badár Balázs) az egyenesfalút még korongozta, de már nem sárga volt a színe, hanem kék vagy fehér és főleg írókával húztak rá vonalakat, rácsozták... Először a gömbölyű falú cserépbödönöket mutatjuk be. Ezt a típust már mázatlan, fekete változatban is égették, és ott szerepel a korai mázas edények között is az 1850-60-as években. 1 0 A legkorábbi szolnoki bödön 1877-ből való, ezen kívül van egy 1884-es datálású, a többinél csupán a stílusjegyek alapján tudunk következtetni a készítés hozzávetőleges idejére. Az 1877-es zsíros bödön dudi mázas, írókás díszítménnyel." 7 Kresz 1978. 8. 8 Ezúton szeretnénk megköszönni Pusztai Zsoltnak, a Túri Fazekas Múzeum igazgatójának az anyaggyűjtés során nyújtott rendkívül értékes segítségét, hasznos tanácsait és a múzeumában őrzött cserépbödönökről készült fényképfelvételeit. 9 Pusztai Zsolt gyűjtése, Túri Fazekas Múzeum Adattára: 425-08. 10 Kresz Mária a Mezőtúr fazekassága 1813-1914 című katalógusában több korai mázas bödön fotóját közli a Néprajzi Múzeumból. 1978. 3—4. kép. 11 Ltsz. 96.49.1. Méretek: m: 29 cm, alj d: 16,6 cm, száj d: 14,8 cm. A Damjanich János Múzeum Látványtárában látható. 194
