Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODNÁR ZSUZSANNA: Hollóházi és telkibányai keménycserép edények a Sóstói Múzeumfaluban

KATONA Imre 1976 Miskolci kőedénygyárak. Borsodi Kismonográfiák 4. SZABADFALVI József (szerk.). Miskolc 1978 A magyar kerámia és porcelán. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata KISS Ákos 1972 Az északkelet-magyarországi keménycserép-gyártásról. A Miskolci Hennán Ottó Múzeum Közleményei 11.167-177. Miskolc, Hennán Ottó Múzeum PÁLFI József 2008 A hollóházi porcelán. Hollóháza, Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. P. SZALAY Emőke 2010 Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Refonnátus Egyházmegyékben. In: GYULAI Éva-VIGA Gyula (szerk.): Történet - muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére. 220-230. Miskolc. Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet TAKÁCS Béla 1962 A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei. Néprajzi Értesítő XLIV. 163-201. TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1980 Kerámiajegy. In: ORTUTAY Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon 3. 152. Budapest, Akadémiai Kiadó VERES László 1997 Üveg és keménycserép. In: FÜGEDI Márta (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. 297-316. Miskolc, Herman Ottó Múzeum VIGA Gyula 1990 Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen-Miskolc, Ethnica Kiadó STEINGUTGEFÄSSE AUS HOLLÓHÁZA UND TELKIBÁNYA IM FREILICHTMUSEUM IN SÓSTÓ Dieses Schreiben zum 60. Geburtstag des Ethnographen Gyula Viga habe ich mit der Idee verfasst, um einer der bestimmenden Persönlichkeiten an der Schule für Volkskunst in Debrecen zu gratulieren. Im nordöstlichen Teil Ungarns gibt es in Telkibánya und Hollóháza zwei wichtige Steingutfabriken. Die Wahl meines Themas wurde bestimmt durch die Tatsache, dass einerseits das meiste Steingut in unserer Sammlung von diesen Steingutfabriken stammt, andererseits diese Region zum Forschungsgebiet des Jubilars gehört. In meiner Studie beschreibe ich die Form. Dekoration und Rolle der Steingutgefäße im Bauernleben und im Haushalt, die sich in der Keramiksammlung des Jósa András Museums und des Freilichtmuseums in Sóstó befinden, im Detail. Die Fabriken von Telkibánya und Hollóháza belieferten nicht nur die nahe gelegenen Gebiete mit Keramik, sondern auch die Siedlungen in unserem Komitat Bosod-Abaúj-Zemplén und die des Komitats SzabolcsSzatmár-Bereg. Mit einem Überblick über die Sammlung im Freilichtmuseum in Sóstó möchte ich zu diesem Thema mit neuen Informationen beitragen. Der größte Teil der Sammlung besteht aus Tellern und Schüsseln, aber es gibt darin auch Wasser- und Weinkrüge, Feldflaschen, Rahmkrüglein und -tassen, Gewürzbehälter sowie eine repräsentative Gevattertasse und ein Gevatterpfännchen. Die Gefäße wurden von Hand oder mit Hilfe einer Schablone gefärbt, sowohl unter als auch auf der Glasur. Oft wurden beim Färben der Schüsseln und Teller beide Methoden kombiniert. 191