Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BODNÁR ZSUZSANNA: Hollóházi és telkibányai keménycserép edények a Sóstói Múzeumfaluban

4. kép. Fűszertartók (Itsz. 95.20.1.3, 5. kép. Boltív dísztányérokkal, 95.20.1.9), Sóstói Múzeumfalu Nyíregyháza Sóstói Múzeumfalu, Jánkmajtisi lakóház IBoros György felv. 2011.) (Bodnár Zsuzsanna felv. 2011.) töttek be, elhelyezték őket a komódon vagy az etuzséros kredencen, de mindig frekventált helyen. Meg kell említeni a különböző típusú füszertartókat. Ezek leginkább a különálló, fal­ra akasztható sótartók, általában tető nélkül, illetve fedeles cukortartók, piros pettyes vagy jellegzetes zöldárnyalatú virágdíszítéssel. Részletes leírást érdemel a szintén Hollóházán készített, RIOLIT fenékjeggyel ellátott, nyolc darabból álló keménycserép fííszertartó készlet. A védjegye máz alatti zöld pecsét, ez alapján a készlet 1927-1939 között készült. A tárgy megnevezése: konyhaszekrény, nyolc darabos keménycserép fűszertartóval. A szekrény gyári készítésű, fehérre festett, kétfiókos, alul kétajtós, felül és oldalt üve­ges. Nyolc darab keménycserép füszertartója közül négy kisméretű, kömény, bors, fahéj, paprika felirattal, négy pedig nagyméretű, cukor, rizs, morzsa és kávé felirattal készült. A szekrényt 1995-ben gyűjtöttük, s a rétközi Kótajban használták. Mint az előzőekben már megállapítottuk, a keménycserép edények a paraszti háztartásban a mindennapi hasz­nálat helyett többnyire a díszedény szerepét töltötték be, ebben az esetben pedig mindkét funkcióban használták. A gyárak főleg asztali edényeket gyártottak, de voltak különféle díszedények is. Ilyenek a nagyméretű keménycserép korsók. Ezek hiányoznak a gyűjteményünkből. Ennek oka, mint P. Szalay Emőke írja: „A korsók legtöbbike a református egyház úrasz­tali felszerelési tárgyai közé tartozik. A gyülekezetek ragaszkodnak a tulajdonukban lévő, olykor több évszázados edényekhez, felszerelési tárgyakhoz. A legtöbb korsó a mai napig használatban van." 2 4 A Sóstói Múzeumfalu parasztházaiba (jánkmajtisi, besztereci, kállósemjéni, tirpák, anarcsi házak) belépve, a pitvar az, amely szemet gyönyörködtető látvánnyal fogadja a látogatót. 2 5 A pitvar díszítésére alkalmas falfelületei tányérokkal, tálakkal vannak tele­aggatva. A szabadkéményes pitvaroknál a fő díszítési hely a bolthajtás fölött levő rész. Ezeken a részeken az egy sorba elhelyezett tányérok vonala követi a bolthajtás ívét. A tányérok külső fenékpereme kivétel nélkül át van lyukasztva, hogy felakaszthatok le­gyenek. A konyhában és a szobában lévő stelázsin szintén vegyesen helyezkednek el a cserép és a zománcos edények, a törtfülű szilkével. A pitvarba azok a tányérok, tálak ke­rültek, amelyeket ritkábban használtak főzéshez, tálaláshoz, így inkább díszítő szerepük volt. 24 P. Szalay 2010. 220. 25 Vö. Bodnár-Páli 1993. 14. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom