Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - SÁRKÁNY MIHÁLY: Etnográfia, etnológia és az antropológiai perspektíva - fogalmak egy tudomány születésekor

Tóth Gergely, igen helyesen, az ethnica szót itt vallási értelemben fogja fel, pogányként értelmezve,

4

5 hiszen az ethnica fogalom alkalmazása a teológiai irodalomban széles körben elterjedt volt a nem magas civilizációkban uralkodó vallások összefoglaló neveként a megelőző századokban.

4

6 Ezért fogalmilag félrevezető Tálasi István interpretációja, amikor arról ír, hogy Bél „.. .megfigyeli az egyes csoportok intra- és interetnikus sajátosságait",

4

7 jóllehet az észrevétel tartalmilag helytálló. Bélt valóban foglalkoztatta a Magyarországon élő népek nyelvi, kulturális különbözősége, ám őket a natio fogalommal jelölte.

4

8 így hát fogalmilag nem, legfeljebb problémafelvetésével volt Kollár előfutára. A fogalmak kialakításának itt bemutatott kronológiája az ismeretek jelen állapotát tükrözi. Az nem kétséges, hogy a néprajz 18. századi fogalmi megjelenési formái mögött a szakszerűsödő államigazgatás pontos ismeretek iránti igénye áll a sok népet felölelő birodalmakban és a gyarmatosítás célterületein. Az ismeretek feldolgozása azonban elszakadt a gyűjtésüktől, az eredeti célkitűzéstől eltérő tudományos érdekek szerint ment végbe az információáramlás centrumaiban. Közöttük kiemelt szerepe volt a Göttingeni Egyetemnek, amely „...Halifaxtól Szentpétervárig a tudományos csere csomópontjává és az egész világból érkező tudományos adatok feldolgozásának színhelyévé vált".

4

9 Egy bizonyos: 1791 -re, amikor kinyomtatták a Katona Lajos által hivatkozott Ethnographische Bildergalerie-t (Nürnberg), az etnográfia, etnológia, Völkerkunde, Volkskunde kifejezések már több mint 40 könyvben, tanulmányban, újságcikkben jelentek meg, azaz kiformálódott már egy új tudományterület,

5

0 amelynek művelése azután a felmerült elképzelések egymásra vetülésével új és új értelmezésekre vezetett a továbbiakban. Azok tárgyalása, miként az „etnikai" tudományterületnek egyéb, hasonló érdeklődésű tudományokhoz való viszonya, már nem ennek a tanulmánynak a tárgya. IRODALOM BEL Mátyás 1718 Epistola Matthiae Belii ad amicum Lipsiensem de adfecto opere suo de Hungaria etc. Wöchentliche Postzeitung von gelehrten Neuigkeiten. Leipzig, den 3. Nov. A. 1718. nr. XLIV. BELAJ, Vitomir 1989 An argument for ethnology as a historical science concerning ethnic groups. Studia Ethnologica Croatica I. 13-17. BERTHOUD, Gérald 1992 Une 'science generale de l'homme.' L'ouvre de Chavannes. In: Vers une anthropologic generale. Modernité et alterité. Genéve-Paris, Librairie Droz, 257-268. BITTERLI, Urs 1982 „Vadak" és „civilizáltak". Budapest, Gondolat BLANCKERT, Claude 1989 L'Anthropologie en France, le mot et l'histoire (XVle-XlX- siécles). Bulletin et Mémoires de la Société d'Anthropologie de Paris. 1/1-4, 13-43. 45 Tóth 2007. 42. 46 Az idevágó adatok sokaságával szolgál Feil 1997. 82, 190, 240. 47 Tálasi 1947. 51. 48 Tóth 2007. 67, 131. 49 Vermeulen 2008a. 205. 50 Vermeulen 1995.48. 18