Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Mátészalka településszerkezet változásaihoz

épület többsége a város már legelső időtől létező fő utcája mentén és terén, a mai Kossuth Lajos utcában és Kossuth Lajos téren található. A Kossuth Lajos téren - mely egykor a mainál nagyobb méretű piactér volt - két műemléki templom áll egymással szemben. Az egyik a város középkori eredetét jelző református, a másik a város későbbi, 19. századi fejlődését jelző római katolikus templom. Mindkettő az egykor, és azóta is folyamatosan itt élő és erősödő, ma is jelentős egyházi közösség legfontosabb helye, városképet is meghatározó kiemelkedő építészeti emléke. A harmadik műemlék a Kossuth Lajos utca 19. századi magasföldszintes polgári házai között álló, későklasszicista-romantikus eredetű zsinagóga és a hozzátartozó rabbi lakás együttese - ma élő közösséget nélkülöző, üresen álló, funkcióját vesztett műemlék. A negyedik műemléki épület már a 20-as évek, a megyeszékhellyé válás fontos középülete. Ez a volt vármegyeháza, mely eredeti funkcióját elvesztve, ma is fontos közösségi funkcióval, kultúrházként működik. Az épület nemcsak a korszak jelentős építészeti alkotása, de az enyhén emelkedő Bajcsy-Zsilinszky utcából feltáruló elhelyezése és kialakítása révén városképet is meghatározó valóságos és szimbolikus pontja. A helyi védettségű intézmények közül - a két műemlékileg is védett épületen kívül - csak egy őrzi eredeti funkcióját. Ez a századfordulón épített bíróság épülete. A múzeum és a napközi otthon eredetileg villa jellegű lakóháznak épült, az orvosi rendelő egykor városháza volt. A helyi védettségű lakóházak közül meg kell említeni a város nevezetességének, az ország elsőként villamosított lakóházának számító magasföldszintes polgárházat. E különleges tény mellett - az utcakép szerves és fontos részeként - ez a lakóház jól képviseli a Kossuth Lajos utca jellegzetes, 19. század végi, zártsorú magasföldszintes polgárházas beépítését és életformáját is. A második világháború előtti történelmi Belváros kevés (összesen négy) emeletes bérháza közül helyi védettségű a Bajcsy-Zsilinszky-Kossuth Lajos utca sarkán álló, zártsorú épület, a volt Csizmadia palota, melynek földszintjén a város műemléki védelem alatt álló, eredeti berendezését őrző, ma is működő gyógyszertára található. Az épület városképileg meghatározó helyzetű és kialakítású, de sajnos környezete az 1970-es évek óta megbontott, szétzilált, azóta is folyamatosan átépülő, disszonáns hatású. Ugyanez mondható el sajnos Mátészalka szinte egész történelmi Belvárosáról is. A város fontos védendő táji, szerkezeti elemei közé tartoznak a történelmi utcákon és utcahálózatokon kívül a városi tájat gazdagító és egyúttal az emlékezést szolgáló régi temetők. Az egyik - Mátészalka régi temetője - ma már nem temetőként, hanem kegyeleti parkként védendő. Mátészalka másik védendő temetője a Fellegvárnak nevezett városrészben található izraelita temető. Ennek területén állhatott a középkorban a Csaholyiak kúriája, mely a református templomon kívül az egyetlen, még nyomaiban fellelhető középkori emléke a városnak. 181