Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - CSERVENYÁK LÁSZLÓ: Mátészalka településszerkezet változásaihoz

A város településszerkezetének kialakulása, az első katonai felmérés (1784) alapján Az ekkor már több falu egyesüléséből kialakult Mátészalka két észak-déli irányú párhuzamos utcából állt, melyeket két keresztirányú utca kötött össze. Ez az elrendezés nemcsak Mátészalkára, de több nyírségi településre is jellemző volt. A két utca közül az egyik az igazi fő utca, a másik egy országút része, amelyen keresztül az átmenő forgalom lebonyolódott. Az igazi fő utca Mátészalka esetében a Széchenyi utca-Kossuth Lajos utca-Dózsa György út vonala volt, az átmenő forgalom a mai József Attila utcán zajlott. Az első katonai térképpel közel egy időből származó, fennmaradt utcanevek segítségével beazonosították a mai utcákat. A fő utca északi szakasza a Nagy-vég nevet viselte, ez a mai Széchenyi utca. Folytatása a Piac utca, mely a Piac térbe torkollott. Ez a mai Kossuth Lajos utca - Kossuth Lajos tér. A Piac térből ágazott ki a Cine-vég, mely valószínűleg a középkori Szalka magva volt, és egyben a kovácsok utcája. A másik fő utca északi szakaszát Forrás utcának, folytatását Hatház utcának hívták. Ez a mai József Attila utca és Zöldfa utca. A két észak-déli hosszanti utcát összekötő keresztutcák közül az északit, a mai Bajcsy-Zsilinszky utcát Gát utcának, a felsőt, a mai Rákóczi utcát Szélvég utcának nevezték. A Szélvég utca folytatása a Fellegvár utca volt. A lakóházak a nagy, tágas telkeken fésűs elrendezésben lazán helyezkedtek el, mögöttük fával beültetett, erdősített nagy kertek húzódtak. Keleti és déli irányban nagy összefüggő erdők választották el a települést a lápos vidéktől, nyugati irányban a homokbuckák között tavak sokasága volt. A Kraszna még természetes állapotú, kanyargós, szabályozatlan.

9 Mátészalka beépített területeinek az egymást követő történelmi időszakok során kialakult utcaszerkezetét, utcáinak jellegét, beépítését, de épülettípusait is két egymástól élesen különböző időszak és felfogás választja el egymástól. Ez a választóvonal a második világháborúig kialakult utca, tömb és telekszerkezet, beépítési mód, lépték és városkép tekintetében még szerves, és az 1970-es évektől kezdődően pedig szervetlenül történt városfejlődés között húzódik. Epiilettípusok 1. Kossuth Lajos utca-Kossuth Lajos tér A város legkorábban kialakult, egyben legérintetlenebbül megmaradt egykori és mai fő utcája. Az utca és a tér mentén templomok, intézmények, magasföldszintes és emeletes polgárházak villák sorakoznak. Itt találhatók a város legértékesebb, legnagyobb és eredetileg legmélyebb, de utólagos beavatkozás által megrövidített telkei, legszebb házai és itt található a legtöbb védett épület is. 2. Cine-vég A település másik legkorábban kialakult középkori eredetű utcája, tulajdonképpen a Kossuth Lajos utca szerves folytatása, egykori sóútvonal. Az utca beépítése és jellege azonban a Kossuth Lajos utca kisvárosias polgári beépítésétől mindig is különböző volt. Falusias jellegű, oldalhatáron álló fésűs elrendezését, gazdálkodásra alkalmas méretű telekrendszerét még ma is őrző, szalagszerűen kanyargó, szabálytalan szélességű városból kivezető utcaként maradt meg. 9 Csomár 1968. 71-110. 177