Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - KEMECSI LAJOS: Felföldi borkereskedő háza a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
érvényesül a gazdálkodás és a fogyasztás regionális jellege. 4 5 A hegyaljai mezővárosi táplálkozás számos eltérő vonást mutat a környező tájakétól és a falvakétól, aminek okát a termelési táj gazdálkodásának jellegében, illetve a sajátos mezővárosi fejlődésben kell keresnünk. A pitvart díszíti is az ott helyet kapó edény, ezért ennek elrendezésére is ügyeltek. Az elülső falszakaszra akasztották fel a mángorlót is. A pusztán használati konyhai tárgyak többségét hátrébb, a kemence közelében raktározzák el, illetve a 4• k éP- Konyhai eszközök (Sabján Tibor rajza) kamrában. Az ajtó melletti sarokban balra vödörtartó vizespad áll. Az ajtó melletti, bal oldali falon lévő akasztósoros vasfogason lóg az indulásra összekészített élelmes tarisznya. A konyhában lapos téglakemence van, a tűznyílás előtt szabadtűzhelyű padkával. A kemencén kerámia- és vaslábasok, parázsfogó látható. A szobába nyíló ajtóval szemben, a falbeugróban áll az edénytartó, felül üveges-polcos, alul fiókos almárium (álló tálas). Ennek a bútordarabnak a megjelenése a mezővárosi konyhában egyedül az újításokra nyitott és remek anyagi lehetőségekkel bíró kereskedőnél lehetséges az adott időszakban. Mellette lóg a falon a faragott kanáltartó a kanalakkal. Az ajtótól jobbra egy régi fenyőfa asztal áll, két egyszerű szerkezetű konyhai székkel. A kiállítás bemutatja, hogy a polgárosodás miként alakította át az ételkészítés és -fogyasztás eszközanyagát. 4 6 A konyhából nyíló kamra berendezése Az intenzív szőlőműveléssel, illetve borkereskedelemmel foglalkozó mezővárosi polgárok rendelkeztek elegendő pénzzel ahhoz, hogy megvegyék az élelmet maguknak, s egyáltalán nem önellátásra termeltek. Ezt igazolja egyébként az élelmiszer raktározására szolgáló helyiségek, melléképületek jellege, általában kisebb mérete is. A mezővárosi udvarokon ezért nem találunk sem baromfi, sem disznóólat, s az istálló is elsősorban a fuvarozás igényei miatt épült a hejcei ház esetében. Az itt élők a rendszeres heti piacokon szerezték be a környékbeli falvak parasztjaitól a friss élelmiszereket, míg az iparcikkeket vagy a helyben dolgozó kézműves mesterektől, vagy vásározó iparosoktól, esetleg közvetítő kereskedőktől vásárolták. 4 7 A döngölt földpadlós hejcei kamrában két falmélyedés is alkalmas polcokon történő tároló helyként raktározásra. A konyháJ. kép. Egérfogó (Sabján Tibor rajza) ból nyíló bejárattól balra lévő falon az épület 45 Viga 2004. 6. 46 A kiállításban is látható konyhai eszközökre vonatkozóan további gazdag irodalommal Viga 2004. 48-52. 47 Vö. Viga 2004. 37. 167
