Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán

A tudományos kutatáshoz és a közművelődéshez egyaránt kapcsolódik a publikációs tevékenység. A Kazinczy-kultuszhoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos kutatások folyamatosan jelennek meg a Széphalom évkönyvsorozatban, a Kazinczy Társaság egyéb kiadványaiban, de már a múzeum saját színes könyvsorozatában is: Kováts Dániel: Széphalom. Kazinczy Emlékkert, Kováts Dániel: „Kivínánk a szép tusát..." A magyar nyelvújítás, Balázs Géza: Útitárs a szavak világához.

9 Kitekintés A formálódó nyelvészeti muzeológia folyamatos munkálása alkalmazott nyelvtudományi (részben alkalmazott irodalomtudományi) feladat. A nyelvészi személyi kapcsolatok már most is jók, de hasznos lenne az intézményes együttműködés kialakítása a hazai egyetemi alkalmazott nyelvészeti tanszékekkel. A szakmai együttműködésnek az is része lehet, hogy például egyetemi hallgatók érkezhetnének szakmai gyakorlatra Széphalomba. A múzeum legszorosabb szakmai kapcsolata a nyelvtudomány mellett a művelődéstörténet, az irodalomtörténet irányába mutatnak, mintegy ezeknek egyik változata. A modern közművelődési-múzeumpedagóiai megoldásoknak - nézetem szerint - kapcsolódniuk kell a közgazdaságtudomány egyik válfajával, a művelődés-gazdaságtannal is. Ennek legfontosabb üzenete, hogy a művelődés gazdasági érték. Az is világos, hogy a muzeológia mint tudomány folyamatos változásban van. Ezért a nyelvmúzeum sem fogadhat el valami statikus muzeológiai modellt, hanem folyamatosan ügyelnie kell a világ és persze a muzeologizálási folyamat változásaira. A nyelvészeti muzeológia, illetve annak névvel kiemelt intézménye, A Magyar Nyelv Múzeuma még sokáig fog küzdeni az önmeghatározásért, a feladatköréért - s talán a tudományos leírás nehezebb is lesz, mint maga a mindennapi közmüvelődési-múzeumpedagógiai munka; mindenesetre ma már annyi látszik, hogy a múzeum él, folyamatosan kutatja az új lehetőségeket. Vagyis: a nyelvészei muzeológia élőben és nyilván a szakmai és közönségi elvárások alapján körvonalazódik, és dialogikusan szerveződik. Végére hagytam, mert a múzeum egész tevékenységének legnagyobb jelentőségét abban látom, hogy a máig nem intézményesült magyar nyelvstratégiának akár központi, akár valamilyen helyi intézménye lehet. Miért ne éppen Széphalomban lehetne (újra!) a magyar nyelvművelés, nyelvstratégia központja? Amikor folyamatosan fáradozunk egy nyelvstratégiai intézmény alapításán, minden alkalommal fölvetjük A Magyar Nyelv Múzeumának szerepét, szerepbővülését is. IRODALOM BALÁZS Géza 2000 A feliratozás. 11/823-850. In: BALÁZS Géza-CSOMA Zsigmond-JUNG KárolyNAGY Ilona-VEREBÉLYI Kincső (szerk. biz.): Folklorisztika 2000-ben. Folklór - irodalom - szemiotika. Tanulmányok Voigt Vilmos 60. születésnapjára. I—II. kötet. ELTE BTK, Budapest 2001 Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest 9 Valamint készülőben van a Titok titka... állandó kiállítás prospektusa is. 143