Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán
A múzeum második kiemelt feladatköre a kárpát-medencei magyar nyelvtömb történetének és jelenének a dokumentálása, s a harmadik a szórványok, diaszpórák nyelvi állapotának figyelemmel kísérése. (Ez összekapcsolódhat más népek, nyelvek eseményeinek követésével, interkulturális kapcsolatok dokumentálásával.) Bár a világháló szerepe ma már mindhárom funkcióban alapvető, mégis a legutóbbi funkciót leginkább az internet segítségével véljük megvalósíthatónak. Széphalom egy virtuális magyar nyelvi emlékhely is legyen - amely nemcsak email-címeket, honlapot, hanem állandó, aktívinteraktív jelenlétet is megkíván az interneten. Széphalom eddig is a leglátogatottabb irodalmi emlékhely volt. Az új múzeum Széphalom jelentőségét tovább növeli, alighanem az egyik legfontosabb emlékhelye lesz a magyarságnak. Az alapítók - Petőfi nyomán - többször megfogalmazták: jó volna, ha minden magyar - éljen a világ bármely részén - egyszer elzarándokolna ide: ismerkedne nyelve történetével, gazdagságával, ízeivel, beírná nevét, üzenetét az internetes vendégkönyvbe. A csodás széphalmi arborétum, a Zempléni-hegység, a tokaji borvidék, a legnagyobb honfoglalás kori temetőfeltárások (Karos) közelsége, Sárospatak és Sátoraljaújhely tőszomszédsága mind amellett szól, hogy A Magyar Nyelv Múzeumát méltó helyen építették föl. A múzeumban tudományos (kutatási) és közművelődési tevékenység egyaránt folyik. A hangsúly koronként, múzeumonként áthelyeződik az egyikről a másikra. Azt kijelenthetjük, hogy A Magyar Nyelv Múzeumát korszerű tudományos nyelvészeti alapokra kell helyezni, vagyis a múzeum alapfelfogásának, törekvéseinek összhangban kell lennie az elfogadott nyelvtudományi iskolák tételeivel (nyelvtörténet, nyelvi változások, strukturalista, szemiotikai, pragmatikai, kognitív elméletek). Az előző mondatban hangsúlyos a többes szám (iskolák). Emellett alapvetőnek tartjuk a magyar nyelvtudomány hagyományainak és mai törekvéseinek a követését is - amelyek némiképpen eltérhetnek más országok nyelvtudományi irányzataitól. Úgy véljük, hogy a bár a tudomány egyetemes, egyes tudományoknak van különleges (éppenséggel) nemzeti jellegük - s ez fokozottan igaz a nyelvtudományra, azon belül a tagolt nyelvművelésre. (A nyelvi kultúrával kapcsolatos tevékenységeket így tagolhatjuk: nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvstratégia, nyelvművelés, nyelvvédelem - 1. Balázs 2001). A tudományos alapállás mellett nagyon fontos a tudománykommunikálás, a közművelődési program. A magyar nyelvtudományban igen hangsúlyos volt a nyelvművelés (a nyelvi kultúra művelése), ezt az alapállást a muzeológiai tevékenységnek is vállalnia kell. Annyira hangsúlyos volt a magyar nyelvművelés, hogy legnagyobb teljesítményét, a nyelvújítást (amelynek központja éppen Kazinczy Széphalomja volt) más országok, nyelvek fejlesztésére, megújítására is alkalmazták (cseh, héber, észt). A muzeológusi közművelődési program középpontjába tehát a nyelvművelést, a nyelvújítást - mai értelemben: a hagyományok megismertetésén alapuló folyamatos nyelvi korszerűsítést, de leginkább a nyelvi tudatosítást kell helyezni. A múzeumnak további kiegészítő funkciói vannak: Kazinczy-emlékhely (a Kazinczymozgalom központja), ebből kifolyólag nemzeti emlékhely, valamint helyi közművelődési tér. A Magyar Nyelv Múzeumának muzeográfiai leírásakor taxatíve is érdemes felsorolni, hogy mi mindenre kellene kiterjednie a múzeum figyelmének. Amikor ebbe a feladatba fogunk, nehézségbe ütközünk. Elvileg gyűjthetne mindent ez a nyelvmúzeum, ami a 140
