Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÁRGYAK - GYŰJTEMÉNYEK - BALÁZS GÉZA: Nyelvészeti muzeológia Egy formálódó tematikus muzeológia a nyelvmúzeum kapcsán

emlékcsarnokot, s hozzátesszük, hogy a múzeum ennek tőszomszédságában, Kazinczy gyümölcskertjének helyén áll - akkor a genius lociból, a hely szelleméből következően motiváltnak érezzük 'a múzsák otthona' megjelölést, még akkor is, ha a múzeum szó mai jelentéséből elsőre aligha fognak erre gondolni az emberek. 'A múzsák otthona' asszociációt egyébként még tovább erősíti az a tény, hogy a hely irodalmi emlékhellyé, sőt zarándokhellyé vált, a Kazinczy-kultusz központi terévé. (A kultuszhely kialakulásáról szól Kováts Dániel monográfiája: 2009.) A TÉR tehát (Kazinczy-kert, emlékkert, irodalmi emlékhely, zarándokhely) valójában lehet 'a Múzsák otthona', ám a múzeum szó mai jelentése mégiscsak mást jelent. A múzeum építészeti terének leírása: háromszintes létesítmény, területe mintegy 900 négyzetméter. A múzeum épülete több feladat ellátásra alkalmas. A programadók az állandó kiállítás mellett időszaki kiállításokra és egyéb kulturális-nyelvészeti rendezvényekre is gondoltak. Az előcsarnok és a nagy rendezvényi tér egybeolvad, fórumként működik. Alkalmas tér konferenciák, koncertek, nyelvi versenyek lebonyolítására. Az előcsarnokból nyílik az akadémiai „ovális" kiselőadó. A terem emléket állít Kazinczy eredeti rajzos ülésrendje nyomán a Magyar Tudós Társaságnak. Kazinczy ugyanis egyik jegyzetében egy ovális asztal köré felírta a társaság 26 alapítójának a nevét. Ugyancsak a földszinten található az egyik nagy, 134 négyzetméteres kiállítóterem. Az emeleten van egy másik, 136 négyzetméteres újabb kiállító terem, valamint szemináriumi terem, egy nyitott galéria, valamint az igazgatósági-muzeológusi termek. A létesítmény a Kazinczy-emlékparkban kap helyet. Itt a továbbiakban újabb fejlesztésekre kerülhet sor: a Kazinczy-pince már elkészült, de a tervek szerint lesz Halhatatlanok csarnoka. Nyelvcsaládfa-liget, és szó van az egykori kertészház és istálló felújításáról is. A Nyelvmúzeum gondolatának fölvetődése után számos alkalommal, helyszínen, körben formálódott a múzeum jellege. Ennek legkorábbi legteljesebb összefoglalását adja A széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma tématerve című tanulmány (Fehér-KovátsPásztor-Radványi, 2002). Ebben taxatíve fel van sorolva, hogy a múzeum alapfunkciói: 1. gyűjtőkör, gyűjtés, 2. tudományos kutatás, 3. közművelődés (programszervezés). 137