Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
az 1959-től működő faipari szakokból. 1951-ben Galacon agronómiai, 1955-ben politechnikai képzés kezdődött, amelyek 1974-ben egyetemi keretbe szerveződnek. 1969ben a bukaresti politechnikai intézet kihelyezett kara Pite§ti-en kezdte meg működését, amely 1974-ben egyéb szakokkal együtt beépült a helyi egyetemi keretbe. 1969-ben a kolozsvári politechnikai intézet irányításával Nagybányán (bányászati és ipari) almérnöki képzés indult, amely szintén az 1974-es minisztériumi rendelkezés hatására beépült a helyi egyetemi keretbe. Ploie§ti-re került az olaj-, gáz- és geológiai kitermelés képzés (1948-tól bukaresti irányítással, 1974-től önállóan). Vajdahunyadon 1970-ben almérnöki kar nyílt, metallurgia és elektromechanika szakirányokkal. Aradon 1972-ben indult almérnöki, Marosvásárhelyen 1960-ban, Bákóban 1976-ban mérnöki. Lúgoson 1945-ben mezőgazdasági, Nagyszebenben 1972-ben előbb faipari, később élelmiszer- és textilipari, Constantán 1992-ben hajómérnöki képzés. Suceaván 1963-ban pedagógiai főiskola kezdte meg működését, amely 1976-ban műszaki képzést is hirdetett. Tárgovi$tén 1991-ben létesült műszaki (környezettudomány, elektromosmérnök) képzés. A háborút követő években a felsőoktatás nagyobb mértékben férfiak pályaválasztási stratégiájába illeszkedett. 1966-ban Romániában 221 493 férfi, 106 748 nő rendelkezett felsőfokú tanulmányokkal. 5 6 A felsőoktatási képzésben részesült fiatalok száma fokozatosan növekedett. 194849-ben 129 felsőoktatási intézmény működött, ezekben 48 676 egyetemista tanult, 5638 oktató tanított. Az 1961—1962-es évben 151 felsőoktatási intézményben 83 749 diák tanult, 10 360 oktató irányításával. Az 1972-1973-as tanévben 47 felsőoktatási intézmény működött, 19 egyetemi központban. Az 1975-1976-os tanévben az egyetemisták 66%-a részesült állami ösztöndíjban (73 000 kiosztott ösztöndíj). Az 1980-198l-es tanévben Romániában 44 felsőfokú oktatási intézmény működött, s ezekben 192 769 fiatal tanult. Az 198l-l982-es tanévben 191 000 fiatal tanult egyetemen. 5 7 Következtetések A mérnök a második világháború után kiépülő új világ meghatározó alakja volt. 1. A regényirodalom a 19. századtól folyamatosan megjelenítette a mérnök hősöket. A mérnök hosszú időn keresztül a technikai civilizáció megújítója, a technikai forradalom magányos, elszigetelt hőse. Életvitele különleges. A 20. század közepén a termelés és a termelőeszközök tulajdonjogának radikális változását követően a narratív reprezentációkban a mérnökök jelenléte általánosabbá válik. Megjelenítésére általában két szüzsében kerül sor. Az egyikben szaktudásával a kapitalista gyártulajdonosok oldalára áll, kivonja magát a hatalomátvétel eufóriája alól, s a képzettséggel nem, de annál több gyakorlati tapasztalattal és forradalmi optimizmussal rendelkező munkásokkal kerül versenyhelyzetbe. A másik történettípusban a mérnök az államosítást követő zűrzavaros időben érkezik az üzembe. A korábbi pazarló és kizsákmányoló gazdálkodást követően ő honosítja meg a tennelésben az ökonomikus és hatékony eljárásokat, irányításával lezajlik az ipar gépesítése, gyakran ő maga kezdeményez technológiai újításokat vagy lelkesen támogatja a munkások újító kezdeményezéseit. Munkaidőben felügyel a munkakörülményekre, igyekszik javítani a körülményeken, esténként gondterhelt vitákban és gyűléseken vesz 56 Trebici 1979. 388. 57 Avramescu 1982. 118
