Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
tészeti kutatóközpont 1957-ben létesül, 1967-ben ágazik szét. 1949-ben jönnek létre a mezőgazdasági kutatóállomások. 1952-ben létesül az AGROSEM tröszt, a vetőmagvak nemesítése és forgalmazása céljából. 1958-tól épülnek az első nagykapacitású magtárolók. 1960-tól épülnek az első fóliasátras kertészetek. Az 1960-as években felépülnek az első állathizlaldák (Ulmeni 1964, Caracal 1965, Bräila 1965, Bonchida 1967, BeregszóTemes 1967). A természeti táj átalakulását az extenzív és az intenzív mezőgazdálkodás, az úthálózat kiépítése, valamint az energiaipar (vízierőművek megépítése) váltotta ki. Az első nagyméretű munka 1951-1961 között zajlott a békási vízierőmű völgyzáró gátjának megépítésekor, 20 ezer személy bevonásával. 1949-1984 között készült el Duna-Feketetenger csatorna. 1949-ben Bukarestben átadják az első troli vonalat. A bukaresti Autobuzul 1953-tól mezőgazdasági gépeket, 1959-től autó- és trolibuszokat állít elő. Az első román autóbusz a bukaresti Vulcan vállalat terméke. A Craiovai Electroputcre és a resicai gépgyár együttműködésével 1961-ben elkészül a Diesel mozdony, 1953-ban Románia és Bulgária között Giurgiu-nál a Dunán, 1956-ban Románia és a Szovjetunió között Albi(a-nál a Pruton megépül az első vashíd. 1959-1969 között villamosítják a Brassó-Bukarest közötti vasútvonalat. 1969-1972 között megépül a Bukarest és Pitest közötti, 110 km hosszú autósztráda. A temesvári repülőteret 1979-ben avatják fel. 1979-ben átadták a bukaresti metró első szakaszát, 1981-ben elkezdik a folytatást. 1953-ban kísérleti jelleggel fehér-fekete tévéműsor készül, 1956-tól elkezdődik a sugárázás. 1983-tól színes adást sugároznak. 1956-ban felépül a román nyomdaipar fellegvára, a Casa Scánteii. 1961-től a bukaresti Electronica elkészíti az első tv-készülékeket. 1964-ben létesül az Animaftlm fiistúdió. 1968-69-ben felépül a bukaresti tv-palota. 1957-ben Kolozsvárt megnyílik a számítógépipar. 1980-ban létrejön az automatizálás és ipari elektronika kolozsvári intézménye. A fenti adatok a román ipar extenzív növekedését mutatják. 1950-1980 között a román nemzetgazdaság termelékenysége, a munkaerő és az export mértéke folyamatosan nőtt. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a termékek gyakran alacsony minőségét, az alacsony termelékenység miatti termékhiányt. Az 1970-es években világszinten nyersanyagkrízis bontakozott ki, ami a román ipart is a természetes eredetű energiaforrások kiaknázására, s az elektrotechnika, elektronika fejlesztésére ösztönözte. Az ipari termelés fejlődésének üteme 1966-1975 között 12,4%, 1971-1975 között 12,9%, 1976-1980 között pedig 9,5% volt. A vegyipar fejlődésének üteme: 1966-1975 között 18,6%, 19711975 között 15,8, 1976-1980 között 9,6%. Az élelmiszeripar: 1966-1975 között 7,0, 1970-1975 között 7,4, 1976-1980 között 6,0%. A gépipar és fémfeldolgozás területén: 1966-1975 között 16,9, 1971-1975 között 18,1%, 1976-1980 kzött 12,6%. 5 4 1979 novemberében zajlott a XII. Pártkongresszus, amely az 1981-1985 közötti ötéves terv idejére előírta a saját nyersanyag- és energiatartalékok előállítását, új technológiák 54 Avram 1981. 18-22., 24. A román nemzetgazdaság kvantitatív mutatóit a korszak kontextusában szükséges értelmezni. A mutatók általában a politikai beszédbe épültek be, .jelentések" formájában, s egy pozitív országkép megalkotását és fenntartását szolgálták. Az 1980-as évekbeli elnyomorodás idején a termelési „fogadalmak" és jelentések a nemzetgazdaság minden területén pozitív eredményekről, a nemzetgazdaság ágainak versenyképességéről és prosperitásáról szóltak. Tény azonban az is, hogy ezekben az években az ország az export által törlesztette adósságait. 116