Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - KESZEG VILMOS: AZ új világ hőse: a mérnök
de a szaktudás az egyént feljogosítja a vezetői szerep betöltésére. A második hullám az új rendszerben, az államosítást követően éri el a nemzetgazdaságot, aminek következtében a gazdaság megtervezése központi hivatalok (minisztérium, tervhivatal) kompetenciakörébe kerül, az egyes intézmények a végrehajtást, a kivitelezést szervezik meg és bonyolítják le. A vezetők kiválasztásának egyik, alapvető, hagyományos kritériuma a szakmai kompetencia marad, a másik pedig a lojalitás (származás, párttagság) lesz. 8 A másik kérdést általánosabb érvénnyel a szociológiai irodalom vetette fel. Az „örökség/öröklés ellentmondásait" a francia szociológus, Pierre Bourdieu foglalta össze. A helyzet ellentmondásossága abban áll, hogy - a családi gazdálkodás metaforáját érvényesítve - az apának meg kell halnia ahhoz, hogy a fiú örökébe lépjen. Morális téren az örökség a fiút az örökség átvételére, megőrzésére, folytatására kötelezi. Minél jobban tiszteli valaki a szülői örökséget, annál inkább csökkenti önmegvalósításának lehetőségeit. Illetve, minél inkább személyes (szakmai és generációs) ambícióit igyekszik kiteljesíteni, annál inkább megsérti a szülői örökséggel szembeni kötelezettségeit. 9 A szociológia az ebben a helyzetben lappangó ellentmondásokat a szoros kapcsolatok húzó-taszító dialektikája elvével, a kapcsolatokban strukturálisan benne lévő, feloldhatatlan ellentétével magyarázza. 1 0 A fiú az apához hasonlóan keresi a teret tudása kibontakoztatásához: az apa tervezői pályájának büszkesége a fiú szakmai ambíciójának esik áldozatául." A mérnök A mérnök prototípusa az újkorig a tervező, az alkotó, az építő és a feltaláló szakember, az újkortól pedig az ipari termelés szakértője. Kompetenciáinak két területe az elméleti felkészültség és a technikai eszközök használata. A 19. századtól hatáskörének expanziója következett be, hatáskörébe beépült a tevékenységi csoportok szervezése és vezetése, az építkezés, az ipari termelés mellett a mérnök szerepe megnőtt a mezőgazdaság, az egészségügy, a közlekedés, a kommunikáció, a pénzügy területén is. 1 2 Megnevezése a latin ingenium 'adottság, hajlam', a francia engin 'gép, harci gép'jelentésű szó származéka (engineor, ingénieur, engineer). 1 3 A mérnök szó tövéül szolgáló mér eredete vitatott, vagy szláv jövevényszó, vagy finnugor kori szó. Első írott említése 1834-ből származik. 1 4 Az erdélyi magyar nyelvben a mérnök szó első előfordulása 1843-ból datált. Egy dési pereskedés iratai szerint „mérnök Ungvári György Zsidó Pável Mártonnal edgyütt traficalva" hamis vásárt kötöttek. 1844-es és 1848-as adatokban viszont a szaktudás (új út megnyitása, közterületek felmérése) igény8 A professzionalizáció két hullámát bemutatja Lengyel 1994. A porofesszionalizációval együtt járó karrierminták bemutatása: Lengyel szerk. 1996. 9 Bourdieu 1993. 1096-1097. 10 Leslie Baxter és Barbara Montgomery elve szerint az összetartozásra és a különválásra, a nyitottságra és a zárkózottságra, a beilleszkedésre és az elkülönülésre, a kimondásra és az elhallgatásra, a szokványosságra és egyediségre való törekvés minden viszonyban benne lévő törekvés. Az ellentétek tehát nem antagonisztikusak, hanem strukturális jellegűek, feltételezik, életre hívják egymást. Ismerteti Griffin 2001. 168-180. 11 A hagyománynak az újítással szembeni visszaszorulását az etnográfia a modernizáció terminussal nevezte meg; a hagyomány és az újítás párhuzamos jelenléte a „párhuzamos különidejűség". Bausinger 1989. 12 A mérnöki szerepkör történetének összefoglalása: Vérin 1993. 13 Az erdélyi írott szövegekben 1783-1842 között inzsiner, incsenyir, intsénér. insiner, ingineur, intsineur. ertsinyér hangalakban jelenik meg. Szabó 1993. 74. Köszönöm Fazakas Emese eligazító segítségét. 14 Benkö 1970. 897. 104
