Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MEDIEVISZTIKA - Havassy Péter: Borsod vármegye 14-15. századi nádori közgyűlései
azonban a 15. században az általunk ismert fórumok kivétel nélkül (Sajó) Szentpéter mellett zajlanak (lásd lejjebb a gyűlések felsorolását). A nádor népes kísérettel haladt törvénylátó útján. Gyakran mellette található az alnádor és az egyik ítélőmester. 1351-ben Zsámboki Miklós alnádora, Poki Dezső ítélkezik Borsod megye elöljáróival Sajókazán. Ugyanekkor az alperes a nádor káplánjai előtt tette le az esküt. 2 7 1412-ben Sajószentpéteren Garai Miklós nádor familiárisai: Sebestyén jegyző, Moroch (dictus) János, Tapsonyi Osvát, Franciás (dictus) Benedek, mint bírói helyettesek vezetik a gyűlést. 2 8 Mivel a közgyűléseken birtokba iktatásokat is végrehajtottak, múlhatatlanul szükség volt - pl. határjárások eszközléséhez - nádori emberekre. Rendszeresen feltűnő személy továbbá a fehérvári káptalan egyik tagja, aki hiteleshelyi emberként működött közre. Az oklevelek elkészítése nagyszámú kancelláriai személyzetet igényelt. Mint láttuk, a kísérethez csatlakozott a király egyik prókátora és a nádor káplánja (káplánjai) is, aki előtt a szokásos (lásd később esküdtek) vagy a megítélt esküt letették. A személyzet tagjai voltak továbbá a nádor bírságbehajtói is, így pl. 1372-ben Oppelni László palatinus emberei, Matkus Péter és Kemény fia Péter. 2 9 A kíséret elszállásolása, élelmezése az illető megye feladata volt, melynek lakosságára 30-50 márka külön adót róttak ki. 3 U Mint azt több példa is mutatja, az adó elnevezése „ victualiapalatinalia " volt. A súlyos szolgáltatás alól azonban királyaink olykor mentességet adtak. A közgyűléseket - legalábbis a 14. század nagy részében - a megye egész közönsége számára hirdették meg, visszatérő formula szerint: „universis nobilibus et ignobilibus in comitatu N. constitutis". Ennek ellenére az oklevelekben - így a borsodi közgyűléseket megörökítőkben is - az esetek döntő többségében az „universitas nobilium"-ot (a nemesek egyetemét, közösségét) összefogó congregatiókról olvashatunk. így pl. 1381ben Garai Miklós nádor Sajókazán kelt oklevelében is a „congregatione nostra generali universitatis nobiiium comitatus Borsodiensis" formula található. 3 1 A 15. század elején azonban a közgyűlések lassan nemesi congregatiókká alakulnak át. 3 2 A megjelenési kötelezettség azonban nem volt minden esetben személyes, mert ügyvédet is állíthattak maguk helyett. A városi polgárság többsége mentességet élvezett, de a közgyűlés színe előtt megjelenhettek - adott esetben - nők is. 3 3 A nádori gyűléseken - az Árpád-kori előzményekhez hasonlóan - ott találjuk a megye hatóságát (ispán, alispán, szolgabírák) is. Új, Anjou-kori jelenség volt azonban az alkalmi esküdt ülnökök (iurati assessores) feltűnése, akiket a megye közönsége választott a maga kebeléből. Miután a nádornak benyújtották a névsort, az esküdtek az alispánnal és szolgabírákkal együtt esküt tettek le (innen kapták a nevüket) a „szent kereszt érintésévet hitükre és a szent koronának tartozó hűségükre, hogy csak az igazság fogja őket ítéleteikben vezetni, s egy gonosztevőt sem fognak eltitkolni. " 1351-ben Dansa mester, a nádor törvényszéki számvevőjének levelében olvashatunk arról, hogy a sajókazai congregation Borsod vármegye tizenkét vezetője és társbírája (rectores et assessores) az Istennel és a 27 DL 96322. 28 DL 67413. 29 DL 89423. 30 Istványi 1939. 68. 31 Hazai Oklevéltár 1234-1356. NAGY Imre, DEÁK Farkas és NAGY Gyula (szerk.). Budapest (HO.) 286. 32 Istványi 1939.72. 33 Hajnik 1899. 70.; Gábor 1908. 142.; Istványi 1939. 70. 331
