Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben

dekorját különböző színű eosin-mázakkal megfestett stilizált tájképi részlet alkotja: égre szálló vulkánfüst és pineafák körképével. Horváth Márton üvegmüvészeti eszközökkel valósította meg ugyanazt a témát, az eosin díszű szecessziós kerámiatárgyat újrafogal­mazta irizált üvegből. A Hódolat Zsolnay Vilmosnak sorozat a kerámia- és az üvegművé­szet között lehetséges áthallásoknak reprezentatív példája. A Zsolnay-kerámiák esetében a szakirodalom korábbi példákkal is szolgál, me­lyek az üveg- valamint a kerámiaművészet közötti átjárhatóság keresését dokumentál­ják. Zsolnay Vilmos utódainak: Zsolnay Teréznek és Mattyasovszky Zsolnay Margitnak köszönhetően 1974-ben egy nagyon fontos, forrásértékű mű jelent meg a Zsolnay-gyár és a család történetéről. 2'' E könyv többek között tartalmazza Zsolnay Vilmos és Wartha Vince levelezését, mely bepillantást enged az eosin-máz kikísérletezésének és tökélete­sítésének folyamatába. Wartha 1899 decemberében a következő sorokat írta Zsolnaynak: „Fogadja köszönetünket a szép darabokért, amelyekkel nagy örömet szerzett. Ez már valóban kerámiába átültetett Tiffany! Igaza van, hogy a díszítményekkel a modern irány­zatot követi, hisz úszni kell az árral. Remélhetőleg a közönség ízlésének kifinomodása hozzájárul majd a modern irányzat lecsillapodásához." 3 0 A levél soraiból nem derül ki, hogy pontosan mely Zsolnay-tárgyakat hasonlítja Tiffany műveihez. Ismert tény viszont, hogy Zsolnay Vilmos dekortervei alapján az 1898-99-es évben számos tárgy készült ún. „Tiffany-technikával". 3 1 A technika megjelenési idejének szempontjából bizonyára nem mellékes az a tény, hogy 1898-ban az Iparművészeti Múzeumban „A modern művészet" címmel egy nagyszabású nemzetközi seregszemlére került sor. A kiállítók között ott ta­láljuk Zsolnay Vilmost, és az amerikai Louis Comfort Tiffany is szerepelt egy 50 darabot számláló kollekcióval. E kiállítás tapasztalatai indíthatták Zsolnayt az eosinból kivite­lezett „Tiffany-technika" kidolgozására, amit az a tény is igazolni látszik, hogy az így létrehozott eosin-dekor igen emlékeztet a Tiffany üvegtárgyak - fentebb már tárgyalt ­melegen feltett és beágyazott üvegszálas díszítményére. Láthatjuk, hogy Zsolnay Vilmosra nagy hatással voltak a „konkurens" Tiffany alkotásai, és ez az egészséges rivalizálás minél magasabb művészi színvonalú tárgyak megalkotására ösztönözte öt. Horváth Márton Zsolnaynak ajánlott sorozatával viszont mondhatnánk, hogy a kör bezárult: először az üveg hatott a kerámiára, majd a kerámia visszahatott az üvegművészetre. E kultúrtörténeti összefüggések ismeretében kiváltképp izgalmas a művésznek ez az 1994-ben készült sorozata. A kézműves hagyományokhoz, üvegmüves tradíciókhoz való kötődés ékes bizo­nyítékának tekinthetjük Horváth Márton szenteltvíztartó sorozatát. A szenteltvíztartók a hutakész üvegeknek forma és funkció szempontjából jól körülhatárolható csoportját al­kotják, melyek az iparművészet, a népművészet és az egyházművészet határmezsgyéjén mozognak. Veres László 2006-os monográfiájában két 19. századi szenteltvíztartó képét közli. 3 2 Az Iparművészeti Múzeum üveggyűjteményében mindössze egyetlen 18. száza­di darab található. 3 3 Ugyanakkor e tárgyak készítésének a közelmúltig élő hagyományai voltak a hazai üveggyárakban. Horváth Márton könyvében megemlékezik arról a szo­kásról, hogy az üvegfúvó mesterek a műszak szüneteiben előszeretettel készítettek nagy 29 Zsolnay-M. Zsolnay-Sikota 1974. 30 Zsolnay-M. Zsolnay-Sikota 1974. 180. 31 Csenkey 1992. 94-95.; Csenkey 2006. 169-172. 32 Veres 2006. 130, 137. 33 ÍM Ltsz. 20558 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom