Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Vincze Kata Zsófia: Káshrut és üvegfal?

Káshrut és üvegfal? VINCZE KATA ZSÓFIA ,, Tartsátok meg minden törvényemet és minden rendeletemet és tegyétek meg azokat, hogy ki ne hányjon benneteket az ország, ahová beviszlek bennetekek, hog)> benne lakjatok. És ne járjatok annak a nemzetnek törvényei szerint, amelyet én elűzök elöletek, mert ők mindezeket tették és megutáltam őket. (...) Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek, akik elkülönítettelek benneteket a népektől. Tegyetek különbségei a tiszta és tisztátalan barom között, a tisztátalan és tiszta madár között, hogy meg ne undokítsátok a lelketeket a barom és a madár által, ami mászik a joldön, amit elkülönítettem tőletek, mint tisztátalanokat. Legyetek nekem szentek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló; azért különítettelek el benneteket a népektől, hogy az enyéim legyetek. " (3Móz 20: 22-26) „Ne egyetek semmi dögöt; a jövevénynek adjad, aki kapuidban van, hogy egye, vagy add el az idegennek, mert szent nép vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek. Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében. " (5Móz 14:21.) „Legyetek szentek előttem!" (2Mózes 22:30.) „ Mert én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek, szenteljétek tehát meg magatokat, hogy szentek legyetek, mert szent vagyok Én; meg ne tiszlálalanítsátok lelketeket semmi csúszó mászó által, amely mászik a földön. Mert én vagyok az Örökkévaló, aki fölhozott benneteket Egyiptom országából, hogy legyek a ti Istenetek, legyetek tehát szentek, mert szent vagyok én. Ez a törvény a baromról, a madárról, és mindem élőlényről, amely mozog a vízben és minden lényről, amelyet szabad enni és az állat között, amelyet nem szabad enni. " (3Móz 11:44-47.) Problémafelvetés Az alábbi tanulmány a zsidó káshrut (kóserság) két - még a szokatlanhoz szokott néprajzosnak is - társadalmilag provokatívnak tűnő problémáját kíséreli meg értelmezni. Az egyik a kósersággal kapcsolatos törvények, előírások, eljárások, kivételek, kiskapuk részletessége, amelyet ezek története során sokszor „sziszifuszinak", „képmutatónak", túl-ritualizáltnak, a vallásosság „lényegi", „spirituális megélésétől" távolinak láttattak.

1 A másik probléma pedig a manapság „politikailag inkorrektnek" tűnő állandó megkülönböztetése a zsidó - nem zsidó vonatkozásnak

2 (a nem zsidó által érintett borra, a gojok

3 által feldolgozott tejre, a nem zsidók edényeire, voltaképpen a nem zsidók összes élel1 Keresztény értelmezésben Pál apostol nyomán az Ószövetség bizonyos törvényei a platóni értelemben vett árnyképekként értelmeződnek, a valódi beteljesült, tisztán látható Jézus által kijelentett törvényekkel szemben. A platóni barlanghasonlat metaforáit gyakran használja Kálvin is az Institúcióban az ószövetségi törvényekkel kapcsolatban kétségtelen, hogy ez a parancsolat árnyképes volt csupán és csak a zsidóknak volt rendelve a czeremoniális időkre, azért, hogy ennek külső magatartásában Istennek lélekben való tisztelete legyen ábrázolva. Ennélfogva, mint mózesi törvény többi árnyképei, ez is megszűnt Krisztus eljövetelével." (Kálvin: 1904:50) Ez a felfogás az ószövetségi törvények nagy részét külső(séges) cselekedeteknek minősíti, amely az erkölcsileg „gyermekkorát" élő népnek pedagógiai okokból adatott. Az új törvény így felülírja, vagy keresztény terminussal „beteljesíti" a régit. A keresztény megváltás és szeretetelmélettől eltérően a zsidó vallásosság minősége a ritualizált, hálákhikus, törvénykövető életmódban nyilvánul meg és „fokozatokban", „szintekben", „mérhető" szigorúságában is meghatározható. 2 A zsidó-nem zsidó társadalmi interakciókról, a sábesz goj (szombati nem zsidó szolga) kérdésköréről, az interetnikus vagy a falusi társadalmi együttélésről főként az étkezési szokások, borkereskedelem tekintetében lásd például: Szőke 2005.; Balassa 1991.; Hőgye 1986.; Paládi-Kovács 1967.; Szarvas 2000. 3 A goj, gojim egyszerűen nem zsidót, más népeket jelöl. Újvári 1929. 316. 87