Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
MÚZEUMELMÉLET - Kecskeméti Tibor: A természettudományi muzeológia a Gyűjteményegyetem szervezetében
korábban valamelyik Collegium Hungaricum tagjai voltak, s doktori szigorlatát is volt kollégista professzorok (Dudich Endre, Bogsch László) előtt tette le. S a múzeumi pályafutása alatt is több egykori Collegium Hungaricuntossal került munkatársi kapcsolatba. A Föld- és Oslénytárban negyed évszázadon át volt főnöke Csepreghyné Meznerics Ilona paleontológus, s a Természettudományi Múzeum főigazgatójaként több mint 10 éven át volt principálisa Kaszab Zoltán zoológus. Előbbi Bécsben, utóbbi Berlinben folytatott posztgraduális tanulmányokat. A Gyűjteményegyetem utolsó évei Úgy tünt, hogy a Gyűjteményegyetem a húszas évtized végére konszolidált körülményeket teremt a múzeumi szervezetben, s az átalakítások és az előremutató intézkedések meghozzák eredményüket. De addig, míg a múzeumok dolgozószobáiban folyt az elmélyült kutató- és kiállítási munka, addig a nagypolitikában sorsfordító események történtek. 1929 őszén kitört az általános gazdasági világválság, mely megrendítette még a fejlett ipari országokat is. Ennek hatása begyűrűzött a Trianon okozta csapásokat éppen csak kiheverő Magyarország gazdaságába, s több napirenden lévő gazdasági és társadalmi reform megszakadt. A válság hatására a Bethlen-kormány 1931 augusztusában lemondott, s a kormánnyal együtt a Gyüjteményegyetem létrehozója, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is távozni kényszerült. Utóda ideiglenesen Ernszt Sándor, majd végleges jelleggel 1931. december 20-tól Hóntan Bálint lett. De ne szaladjunk annyira előre az időben! A Gyüjteményegyetem Tanácsának 193 1. május 7-én tartott II. cikluskezdő ülésén még nem mutatott semmi komoly jel arra, hogy közeli a bukás. Klebelsberg részletes beszámolójában áttekintette az addigi nyolc év eseményeit, s felmutatja annak eredményeit: integrált intézményi hálózat, benne új korszem intézetekkel (tihanyi Biológiai Kutatóintézet, Csillagvizsgáló Intézet, Földrengési Obszervatórium), autonóm működés, minőségbiztosítás, tudósképzés. Mindezeket pozitívan értékeli. A gazdasági válság okozta nehézségekről csak abból értesülhetünk, hogy kijelenti: „...ne csüggessze a megkezdett II. időkörben a Gyüjteményegyetem vezetőinek és tudományos tisztviselőkarának munkakedvét, hogy az állami pénzügyek mai helyzetében újabb nagy építkezésekre és nagyobb muzeális vásárlásokra fedezet egyelőre alig lesz", s a belső feldolgozás intenzív munkájának fontosságát és szükségességét hangoztatja (MOL K 726 1931-343). Klebelsberg a miniszteri stallumtól felmentve is igen sokat dolgozott, járta az országot, előadásokat tartott, kulturális missziót teljesített. Klebelsberg 1932. október 11 -én alkotóereje teljében meghalt. Utóda a miniszteri székben (1931. december 20-tól) és a Gyűjteményegyetem elnöki székében is (1933. január 6-tól) Hóntan Bálint történész lett. Hóman Bálint azzal kezdte gyűjteményegyetemi működését, hogy szigorú minősítési szabályokat vezetett be a Gyűjteményegyetem körébe tartozó alkalmazottak számára (MOL K 726 1933-87). Majd 1934. január 24-én előterjesztette a Gyüjteményegyetem Igazgató Tanács ülésén a Gyűjteményegyetem megreformálását célzó tervezetét. Ennek lényege: a Gyüjteményegyetem a továbbiakban Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa néven működik. A Tanácsot az elnök vezeti. Autonómiája megmarad, de kötelékéből kikerül a Csillagvizsgáló Intézet, a Földrengési Obszervatórium, valamint a külföldi magyar intézetek. Ugyanakkor kebelében önállóként létrejön az Országos Természettudományi Múzeum, valamint a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége. Központi gaz487
