Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Perger Gyula: „7 Tockeyer Gläser... "Adatok a soproni polgárok üveghasználatához a 17-18. században
1460-bari már a helyi árszabások rögzítették az üvegtábla árát: „Glasscheiben ain tal. dorcheinander per III! sol. den.", 8 míg a 16. század elején, Zirkendorffer János neje. Borbála után maradt ingóságokról, 1503. augusztus 11-én felvett leltár szerint, a hagyatékban egy üvegpoharat is találtak. „Idem gleser Ioschytzer vnd ander trinkassich .. ,". 9 Úgy tűnik, a Mohács utáni évszázad a soproniak üveghasználatának - legalábbis az arra vonatkozó források tekintetében - hiátusok sorozata. A 16. századi soproni hagyatéki leltárak, 1 0 illetve a 17. században keletkezett Sopron vármegyei végrendeletek egyikében sem emlékeznek meg a testálok az - egyébként értéke okán feljegyzésre méltó - üvegedényekről," s e tekintetben hasonló volt a helyzet a térség másik nagyobb városában, Győrött is. 1 2 Ennek egyik oka nyilvánvalóan az elérhető távolságban lévő üveghuták hiánya lehetett, 1 3 ám a térségnek, mint az importcikkek hagyományos felvevőhelyének folyamatos szerepe okán, inkább a „divat" változásának kérdését vetheti fel. Jellemző, hogy Marx Fauten soproni polgár 1617-ben felvett leltárában több mint hatvan arany-, ezüst- és „zinn" edényt írtak össze, s a 17. század elején - az ezüst, aranyozott ezüst evőeszközök mellett - szinte kizárólag ezüst- és cinedényeket találunk. 1 4 Ugyanakkor a 17. századtól nagy számban fennmaradt inventáriumok bőséges adatai alapján jól nyomon követhető az üvegtermékek szerepe a soproni polgárok háztartásaiban. 1 5 Már az 1621. október 16-án - Wolfgang Artner és Hannsen Schueller által - Ludtwig Raaben Burger vnnd Glasser hátrahagyott javait rögzítő összeírásban számos üvegholmiról olvashatunk. 1 6 Az ismeretlen helyen álló présházában 1 7 8 Házi 1943. 212. 9 Házi 1938. 140. A középkori üvegedények előfordulásáról Szende 2004. 175-195. 10 Az 1536-tól a 16. század végéig ránk maradt 25 soproni hagyatéki leltár egyikében sem található üvegből készített használati tárgy, annak ellenére, hogy az összeírások döntő többsége vagyonos polgárokra vonatkozik. E korszakhoz fontos adalékokkal szolgál Dominkovits 2007. 11 Horváth-Dominkovits 2001. 12 Horváth 1995.; Horváth 1996.; Horváth 1997. 13 Csiffáry 1997. A legkorábbi, városszalónaki és lékai huták működésének kezdetét 1697-98-ra teszi. Sopronban csak 1800 és 1807 között folyt üveggyártás, a Vas megyei Buglóc, illetve a veszprémi Somhegy üzemei pedig csak a 19. században működtek. 14 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (a továbbiakban SL.) 1003/k-3. lnventarium 16171620. pag. 32-47. In beysein herrn Jacob Stainer Statt Richter vnd Johan Jäger herrn Marx Fauten hinderlassen guet Inuentiert worden. A kérdés speciális vonatkozásaihoz D. Szakács 2008. 15 Ezen összeállításhoz a Soproni Levéltár különböző irataiból több mint 500 vagyonleltárt tekintettem át, az 1600. esztendőtől 1799-ig. Az egyes iratok helyét a hozzájuk tartozó lábjegyzetekben adom meg. 16 Az üvegesmester személyéről, vagyonáról sajnos nincs bővebb információnk. Nem szerepel a Sopron belvárosának háztulajdonosai között. Vö. Dávid-Goda-Thirring 2008. 17 „In Pröszhausz" 1. kép. Üvegpohár. Arartv és rózsaszín betétes szárán, a 12 oldalas kuppán maratott vadászjelenet. Soproni Múzeum 47
