Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

EGYHÁZ- ÉS FELEKEZETTÖRTÉNET - Smid Mária Bernadett: A szájtól a szemig. A Mária-kongregációs ifjúság erkölcsi nevelése a 20. század első felében

lemiségű folyóiratok és könyvek meglétét a kongregációkban előbbre valónak tartották még a társulati zászló vásárlásánál is, hiszen ez volt a jezsuiták számára a 20. században a legmodernebb kateketikus fórum is. Érdemes érintőlegesen áttekinteni, hogy a vizsgált korszak előtt hogyan történhetett a vallási alapismeretek oktatása. Batthyány József (1727-1799) kalocsai érseksége idején végzett vallásoktató törekvése kapcsán jegyzi meg Bárth János, hogy a 16. századtól Európa közép- és nyugati részén végigsöpörtek a kateketikus (hitelemző) mozgalmak, melyek a keresztény tanítás elmélyítését szolgálták, és egyszersmind hozzájárultak a nép vallásismeretének gyarapításához. Ennek Magyarországon különböző formái alakultak ki, mint például a vasár- és ünnepnapi szentbeszédet követő kérdések feltevése a pap által, vagy a jezsuiták által szervezett kateketikus missziók, melyek óriási tömegek előtt zajlottak." A tanulmány témához legszorosabban a kateketikus kongregációk és hitoktatási csoportok kapcsolódnak. Ezeket szintén jezsuiták kezdték szervezni Rómában, és a 18. század közepén már biztosan állítható, hogy virágkorukat élték például a győri egyházmegyében. Az eredményes hitelemzés érdekében a lakosságot - Bárth János fajszi példája alapján tudjuk - nemek és korcsoportok szerint több részre osztották.

1

2 A jezsuiták ugyanígy képzelték el az apostolkodást a Mária-kongregációban is. A megújult Mária-kongregáció „versenyképes" folyóiratok megteremtése mellett tehát törekedett ellenőrizni és szabályozni a családi könyvtárak állományát is. A tagok tanácsokat kaptak, hogyan juthatnak be lassanként családi fészkekbe, és miként mérhetik fel a családi könyvállományt. Olykor az adománygyűjtést kapcsolták össze a katolikus sajtó terjesztésével. R Bús Jakab (1861-1935) alapította a Mária-Kongregáció című folyóiratot, melynek első szerkesztője is lett 1908-tól, emellett számos kongregációs értesítő és hitbuzgalmi ismertető kiadása is nevéhez fűződik. 1910-ben 2 napilap, 14 hetilap, 26 irodalmi és vallási, 16 tudományos és ismeretterjesztő és 4 ifjúsági lap alkotta a katolikus média korpuszát. A katolikus sajtó támogatására és népszerűsítésére alakult meg 1907ben a Katolikus Sajtóegyesület.

1

3 A központi orgánumban, a Mária-Kongregáció című lap minden számában megjelent az „ajánlott" és megrendelhető olvasmányok lajstroma, de kidolgozták a korszak irodalmának feketelistáját is. Utóbbira felkerült többek között Ady Endre és más „modemizmus" jegyében alkotó művészek. A jezsuiták, legfőképpen Bangha Béla olyan nevezetes államférfiak, hadvezérek, katonák, tudósok, írók, művészek életrajzát terjesztették, kiknek életében kiemelkedő szerepet töltött be a vallás, többségük pedig a Mária-kongregáció tagjai közé is belépett.

1

4 A modem, elit jellegű katekizálásba bekerültek a Mária-kongregáció működésével kapcsolatos kérdések, mint például „mikor szokás feltűzni a kongregációs érmet", vagy „lehet-e gyenge diák kongreganista?"

1

5 Az egyházatyák a keresztrejtvényt is kateketikus célokra kezdik használni.

1

6 A katolikus vallási megújulásnak tehát központi kérdése a 11 Bárth 1998. 1009-1010. 12 Bárth 1998. 1013. 13 Szentpéteri 200la. 307. 14 L. Mohi 1924 Esterházy Pállal kapcsolatban. Gróf Zichy Gyula tiszteletére Szegeden díszgyűlést is rendezett a kongregáció. Az ott elhangzott köszöntő beszédet a Mária-Kongregáció (MK) teljes egészében közölte. (MK 111.2. 1909. október: 68-74.) A modern katolikus ünnepek kutatása számára nélkülözhetetlen forrásanyagot szolgáltat tehát a sajtó, melynek ez irányú vizsgálatát jelen dolgozat keretein belül nem végezhettem el. 15 MK XXII. 2 (1928. október) 25. 16 MK XXII. 2 (1928. október) 58. 460