Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

EGYHÁZ- ÉS FELEKEZETTÖRTÉNET - Smid Mária Bernadett: A szájtól a szemig. A Mária-kongregációs ifjúság erkölcsi nevelése a 20. század első felében

A szájtól a szemig A Mária-kongregációs ifjúság erkölcsi nevelése a 20. század első felében SMID MÁRIA BERNADETT „Sonó un hombre integro, un mancebo, pero és te no se incorporaba ni hablaba ni podía abrir los ojos. Noche tras noche, el hombre lo sohaba dormido. " (Jorge Luis Borges) Tanulmányom témaötletét a magyarországi Mária-kongregációk 20. századi fórumain megfogalmazott, erkölcsi neveléssel kapcsolatos elvek adták.

1 Mivel a tárgy túlontúl tág, ezúttal igyekeztem egyetlen vonatkozására fókuszálni: a társulat explicit erkölcsinormatív társadalomfegyelmező elveinek vizuális érvényesítésére, melyeket a szervezet eddig kevéssé feltárt „belső szakirodalma" tükröz.

2 Ezen elvek többsége szervesen illeszkedett a paraszti erkölcsrendszerbe, melyet összefoglaló jelleggel elsőként Veres László mutatott be Mátraderecske példáján. írásom célja nem az, hogy az 1910-es évektől a falu felé is terjeszkedni kívánó társulat törekvését egészen a megvalósulásig, nyomon kövessem, hanem a felülről irányított, némiképp tömegkultúra jellegű vallásosság

3 társulati keretek közötti célkitűzéseit, diskurzusát a vizualitás témája mentén áttekintsem, célom a forrásfeltárás. Jung Károly 2001-ben hívta fel a szakma figyelmét egy addig figyelmen kívül hagyott forrásra, ennek címe A Mária leány kézikönyveJ Forrásfeltáró tanulmányában egy társulati vezérkönyv tartalomelemzését végzi el, és kiemeli a szemek megzabolázására 1 Mária-kongregáció alatt a Jézus-társaság által alapított és bejegyzett, a Mária-tiszteletet és az önmegszentelést és az apostolkodást előmozdító hitbuzgalmi egyesületet értem. 2 Belső szakirodalom alatt a modern katolikus sajtótermékeket, azokon belül a társulati kiadványokat, almanachokat, évkönyveket, sorozatokat és egyéb aprónyomtatványokat értem. Ezek számbavételét az OSZK állománya alapján végeztem. A Mária-kongregációk két központi lapja a Mária-kongregáció (1907-1944, a továbbiakban MK) és a Prézes. Ezek központi szerepet töltöttek be a modem társulat arculatának kialakításában, a vezérgondolatok teijesztésében és végső soron a szervezeti kiteljesedés folyamatában. A kongreganista vezetőség írásai segítségével sikeresen vitte véghez az ikonok, szimbólumok egységesítési mozgalmát, erre kitűnő példa az Immaculata, a Szeplőtelen Fogantatás képtípusa. Az egyes kongregációk híreit, írásait, naplóit, kérdéseit is közölte a lap. Megtalálhatóak benne a nemzetközi katolikus megmozdulások eseménytörténete, más országok kongregáció-szervezeti mintái, fordítások, általános apologetikus, katekizáló és a katolikus erkölccsel kapcsolatos írások, hirdetések. A vezetőség a folyóirat hasábjain igyekezett kommunikálni a hívekkel, társadalmi közkedveltségük, a hívek erkölcsi állapotának felderítése végett ankétvázlatokat is közöltek. Ezeket, mint amatőr kérdezőbiztosok, a kongreganisták használták, és mérték fel segítségükkel a katolicizmus aktuális helyzetét. A Prézes a Mária-kongregációk vezetőinek szakfolyóirata, a társulat arculatának tükre. Megtalálhatóak benne a prézesi értekezleteken lezajlott vitás kérdésekkel kapcsolatos reakciók, gyűlések és prédikációk során elhangzott beszédek kivonatolt formában. A belső szakirodalmat a tanulmány lábjegyzeteiben tüntetem fel, a bibliográfiában nem szerepelnek. 3 A terminushoz I. Altermatt 2001. 46. Az állítás természetesem a nagyobb városokra igaz. 4 Jung 2001. 216. 457