Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Szulovszky János: Északkelet-Magyarország gazdasága a trianoni határok meghúzása idején
lye tekintélyes munkás fogyasztó tömegeink ellátását s általában a közellátást, ha máris lecsappant, s most is éhínséggel küzdő magyar tömegek élelmezésére is kevés belföldi állatállományunk és élelmiszerkészletünk jórészét a külföldnek kell nyújtanunk. 45 Társadalompolitikai gondoskodás pedig kamarai kerületünkben lesüllyedne. Mélyen alá egy falu szegényügyi akcióinak nívójára." 4 6 * * * Száraz történeti tény: hiábavaló volt a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kétségbeesett akciója. Gömör-Kishont vármegye 280 településéből 1921 júliusában 258-at elcsatoltak. IRODALOM ABLONCZY Balázs 2002 Trianon-legendák. In: ROMSICS Ignác (szerk.) 2002. 132-161. 2007 Trianon-problémák. Kommentár, II. 4. 57-67. ÁDÁM Magda 2002 Nagyhatalmi elképzelések a trianoni határokról. História, XXIV. 1. 14-18. ÁDÁM Magda-CHOLNOKY Győző (szerk.) 2000 Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban. Lucidus Kiadó. Budapest CARTLEDGE, Bryan 2009 Trianon egy angol szemével. Officina. Budapest GLATZ Ferenc 1978 Trianon és a magyar történettudomány. Történelmi Szemle, XXI. 2. sz. 411421. L. NAGY Zsuzsa 1978 Magyar határviták a békekonferencián 1919-ben. Történelmi Szemle, XXI. 3-4. 441-457. MARINOV Iván 2006 Trianon-legendák. In: MARINOV Iván-DEZSŐ András-PÁL Attila: Legendavadászat. HVG, 147-155. Budapest ORMOS Mária 1983 Padovától Trianonig 1918-1920. Kossuth. Budapest ROMSICS Ignácz (szerk.) 1998 Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920-1953. Osiris. Budapest 2001 A trianoni békeszerződés. Osiris. Budapest 45 Utóbbi szövegrész a gépiratban: „így közelebbről hogy képzelhessük el még megmaradó iparunk, a diósgyőri, ózdi [tollal betoldás: gyárak] szénbányatelepek s kamaránk tekintélyes munkás fogyasztó tömegének ellátását s általában a közellátást, ha már is lecsappant, s most is éhínséggel küzdő magyar tömegek élelmezésére is kevés belföldi állat és élelmiszerkészlet jórészét az entente hatalmi parancsára a külföldnek kell nyújtanunk?" Javitás ceruzával. 46 Az utolsó két mondat ceruzával való betoldás. 430