Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Huszár Zoltán: A Dunagözhajózási Társaság története alapításától a párizsi kongresszusig (1829-1856)

csapott minket nagy erővel a partnak. "

41

i A DGT története e korai periódusában a külföldi, elsősorban angol hajóskapitányokat és szakszemélyzetet részesítette előnyben. Mindez kiderül abból a beadványból, amelyet az Udvari Kancelláriának küldött a Társaság, és amelyben annak a kérésének adott hangot, hogy a „Maria Dorotheá"-nak angol kapitánya legyen, mivelhogy a más nemzetiségű gépészeknek és a helyieknek a feladat elvégzéséhez nincs megfelelő tudásuk és tapasztalatuk.

4

9 A DGT már 1839-ben hatalmas erőfeszítéseket tett a kereskedelmi tevékenysége kiszélesítésére, nem csak a Fekete-tengeren, de a Földközi-tengeren is. Ugyanebben az évben indította el a vállalat a hajóforgalmát a Szmirna-Alexandria útvonalon.

5

0 A Társaság első forgalmi kimutatása 1835-ből maradt fenn, amely szerint a Társulatnak 735 000 frt részvénytőkéje, 1 tengeri és 5 folyami gőzhajója volt (1 gőzös építés alatt állt) összesen 296 LE-vel. Az év során 17 727 utast, 2158 t árut szállítottak, és 2,5% osztalékot fizettek a részvények után.

5

1 A hajózás gazdasági jelentőségét a kormányzat is jól érzékelte. 1836. július 17-én az uralkodó új hajózási központot (irodát) hozott létre a hajózási ügyek bonyolítására, amelynek Metternich kancellár lett az első elnöke. Ezzel hármas célt kívántak megvalósítani. Először az irányítást akarták egyszerűsíteni, amely korábban több kormányzati hivatalhoz is tartozott. Másodszor hajózható állapotban akarták tartani a folyókat, továbbá úgy gondolták, hogy mindezzel lökést adnak a hajózás fejlesztéséhez. Az új központ első rendelkezései közé tartozott a folyó hídjainak az újjáépítése az új hajózási rendszemek megfelelően.

5

2 Henry Hajnal következő összeállítása átfogó képet ad a DGT korai időszakának hajóparkjáról,

5

3 üzemszervezéséről, gazdasági működéséről, ügynökségeiről, viteldíjairól, ill. azok kiszámítási módjáról, és az utasok ellátásáról. Az ügynökségek helyszínei a működési terület európai és kisázsiai kiterjedtségét jelzik. Az ügynökségvezetők és a hajóskapitányok listáját olvasva - nevük alapján - joggal feltételezhető a „Mannschaft" nemzetközi jellege. Egy 1836-ból származó menetrend és teherszállítási táblázat jól érzékelteti a korszak hajózási helyzetét.

5

4 /. táblázat. A hajók listája az egyes hajók bevételeit mutatja az 1836-os évben Hajó neve Megtett utak száma Bevétel/Forint Pannónia 40 43 373 1. Ferenc 19 32 238 Zrínyi 5 3 040 Argó 18 5 871 Maria Dorothea 48 1 848 Összesen 86 370 48 Grössing-Funk-Sauer-Binder 1979. 32. 49 Hajnal 1920. 139. 50 Hajnal 1920. 141. 51 Pallas V.k. 1893. 599. 52 Hajnal 1920. 139. 53 Hajnal 1920. 141-142. 54 Hajnal 1920. 139. 411