Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GAZDASÁGTÖRTÉNET - Viga Gyula: Történeti-néprajzi szempontok a Felföld gabonaforgalmához
tetési helyére: például Nógrád megye déli részének parasztjaitól a 18-19. században a losonci piacra került a gabona, ahonnan közvetítők, zólyomi, liptói, turóci „tót" fuvarosok, majd „morvák" útján került a Felföld északi tájainak népéhez. 2 3 Ugyancsak fontos közvetítője volt a gabonának Rozsnyó: szombati hetivásárait 11a Bálint szerint horreum Scepusiensium (szepcsiek magtára) elnevezéssel illették. 2 4 A 19. század utolsó évtizedének vasúti forgalma igazolja, hogy a gabona volt a legfontosabb kereskedelmi cikk: az ország 249 kistérségében 2,1 millió tonna - ebből 1,17 millió tonna búza - került vasúti szállításra. 2 5 A Mátraerdő sávjának sajátos kiegyenlítő szerepe volt a sík vidék, ill. a domb- és hegyvidéki zóna déli területe és a Felföld közötti forgalomban, aminek jelentősége - a fentebb megfogalmazott „változók" szerint - részben periodikusan, részben pedig történeti folyamatában alakult. Az utóbbiban a táj - századokon át az erdővidék irtása, majd a 19. század második felében a folyószabályozás és vízrendezés - átalakításának antropogén hatásai éppen úgy megnyilatkoztak, 2 6 mint a kontinentális agrárkereskedelem nemzetközi összefüggései (belső fogyasztás és külső kereskedelem együttes növekedése). 2 7A két világháború közötti időszak helyzetképének megértéséhez a Közép-Európa Atlasz nyújt elsőrangú segítséget: a gabonafélék és a burgonya vetésterületeinek arányát bemutató térképlapjai (1945) szemléletesen tájékoztatnak arról, hogy a térség népeinek egymást váltó generációi miként alkalmazkodtak a természeti feltételekhez, s termelőtevékenységükkel és - ahol lehetséges volt - tájátalakító munkájukkal milyen fokon tudták átformálni élelemtermelésük ezen ágát. 2 8 IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 2009 A gazdálkodás következtében végbement földfelszínváltozások vizsgálata a Kárpát-medencében. ANDRÁSFALVY Bertalan-VARGYAS Gábor (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében, 9-20. PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék - L'Harmattan. Budapest BALOGH István 1965 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848 1914. I. 347M-28. Akadémiai Kiadó. Budapest BARABÁS Jenő 1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Akadémiai Kiadó. Budapest 23 Mocsáry 1826. II. 43-44.; Sztudinka 1911.21. 24 IIa 1976.405. 25 FrisnyákZs. 2009. 142. 26 A kiterjedt irodalomból az említés szintjén: Andrásfalvy-Vargyas (szerk.) 2009. kötet, különösen: Andrásfalvy 2009. 9-20.; ifj. Bartha 1996. 33-79.; R. Várkonyi 1992.; R. Várkonyi (szerk.) 2000., Esettanulmányként: Karancsi-Mucsi 1999. 1140-1147.; Gaálová-Karancsi 2007. 303-312.; Frisnyák 2009. 145-162.; Konkolyné Gyúró 1990.; Viga 1996. 271-283. 27 Balogh 1965. I. 375-393.; Kazimir 1973. 25-28.; Orosz 1979. 1053-1054. 28 Rónai 1993. 236-237. A termeivényről részletezően lásd még: 238-288. 389
