Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - Viga Gyula: Történeti-néprajzi szempontok a Felföld gabonaforgalmához

Történeti-néprajzi szempontok a Felföld gabonaforgalmához VIGA GYULA Az elmúlt évszázadok felföldi gabonaforgalma alkalmas annak szemléltetésére, hogy a hiányok és a többletek „kiegyenlítésének" szándéka és folyamata nem automatizmus, sokkal inkább történetileg kialakult és változó struktúrák érintkezésének, együttműködésének históriája. A térségünk népessége számára nélkülözhetetlen élelemnek számító cereáliák esetében különösen kifejező ínség és bőség ellentétpár ebben az esetben sem csupán kvantitatív tartalmú,

1 hanem kvalitatív differenciák jellemzője: eltérő termelési feltételeké és technikáké, különböző társadalmi esélyű hozzáféréseké, nem utolsósorban változó formájú felhasználásoké. Ez utóbbiakban természetesen felismerhető a tér, a gazdaság és a kultúrában élő társadalom organikus viszonya is. A rendszer alapját a természeti feltételekjelentik,

2 aminek következtében mozaikos szerkezetet mutat a gabonafélék termesztésének rendje is. A búza termesztésének északi határvonala térségünkben mezőgazdasági rendszereket választott el,

3 ám a kistájak, ill. az egyes települések termőföldi adottságai mind attól délre, mind északra megtörték az övezetek egységét (magaslatok, talajviszonyok, lokális gazdasági célkitűzések). Megfigyelhetők ezek a differenciák az Északnyugati-Felföld medencéinek vonatkozásában is: az északról nyitott Árvai-medence (Námesztói-medence) neve zabország, a 40 km-rel délebbre fekvő, szélvédett Alsókubini-medencében viszont már búzakalászokat ringat a szél.

4 A nagytájakon belüli forgalom hátterét évszázadokon át a magyar Alföld kenyérgabona-feleslege adta - még a török hódoltság korában is intenzív forgalom zajlott a sík vidék és a Királyi Magyarország között

5 -, más kérdés, hogy a szállítás nehézsége jószerével irreálisan befolyásolta a gabonakereskedelem valódi ár-érték viszonyát.

6 A termelési feltételek okán részben hiányra, részben különböző minőségekre kell gondolnunk, a természeti sokféleséghez pedig az emberi termelőtevékenység változatosságára! (A mindenkori gabonaforgalom meghajtóeröihez kell persze számítanunk az aktuális terméseredményeket, az emberi tevékenység változó sikerét is.) Különbségeket generált a társadalmi státus (vagyoni helyzet), és 1848 előtt a mindenkori feudális szolgáltatásjellege is. A 18. században a gabona nagyobb mértékű termelése már összeforrt ugyan a szemnyerést meggyorsító nyomtatás elterjedésével, ami hangsúlyozta a magyar mezőgazdaság jellegének „kettősségét", ám a gabonakereskedelemben mennyiségi és 1 A nálunk is sokat idézett alapművek közül lásd: Braudel 1985. 2 A táj és az ember viszonyának problematikájával a disszertáció első részében részletesen foglalkoztam. Itt csupán utalásszerűén: Barabás 1963.; Csüllög 2006.; Frisnyák 2000. 168-173.; Keményít 2004. 250-291. Ezen a helyen is megköszönöm prof. Frisnyák Sándornak, hogy Csüllög Gábor munkájára felhívta a figyelmemet, s a kötetet a rendelkezésemre bocsátotta. 3 Paládi-Kovács 1984. 68. 4 Pinczés 1998. 9^42. Témánkhoz elsősorban lásd. 37. 5 Belitzky 1932. 30-33. 6 Összegzően: Gráfik 1983. 385