Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Fazekasné Majoros Judit: A képeslap mint történeti dokumentum

A szöveges rész minden első világháborús lap esetében érdekes, mert jóval informatívabb, mint a más időszakokban elküldött lapok esetében. Bár a katonák számára tilos volt lényegi információkat leírni, ezt cenzúrázták is a feladásakor, azért a lapok megíróinak hangulatáról - eleinte lelkesedéséről, majd az egyre nagyobb elkeseredésről - hű képet kaphatunk a leírtakat olvasgatva. A háború ideje alatt, 1916-ban IV. Károly királlyá koronázása alkalmából rengeteg képeslap készült, a neves eseményt megörökítve. Talán ez volt az utolsó olyan jelentős alkalom, amelyről ilyen nagy számban adtak ki képeslapot, az előtte lévő időszakban számos fontos és kevésbé fontos történést is megörökítettek így, a világkiállításoktól kezdve - a hadgyakorlatok, Blériot magyarországi repülésén és a Párisi Nagyáruház leégésén át - az edelényi rablógyilkosságig. Az első világháborút követő években azonban már nem nagyon alkalmazták a képeslap effajta hírközlő funkcióját, annál inkább a mozgósító, propaganda szerepét. A trianoni döntés elleni tiltakozásul több sorozat és több száz féle lap látott napvilágot. A második világháború idején már jóval kisebb volt a képeslap szerepe, mint az első világégés idején. Természetesen ekkor is készültek lapok - megdöbbentő módon még a koncentrációs táborokról is - de számukban, és az emberek közötti kapcsolattartás szempontjából már jóval kisebb jelentőséggel. A világháború után a kommunista párt még használta ezt a propaganda lehetőséget a fasizmus pusztításának bemutatásra, és mintegy az újjáépítést „kisajátítva", a párt érdemeként feltüntetve. Még az ötvenes években is a szovjet mintájú, szocreál stílusú lapokat a párt ideológiai képzésének szolgálatába állították, de a kádári korszak agitációs propagandája már mintha lemondott volna róla. Csakúgy, mint a fénykép esetében, a képeslap szerepét átvette a mozgókép és a televízió. A kordokumentáló tematikus lapok a 60-as évektől kezdődően szinte eltűntek. Ekkortól a képeslap nem más, mint fénykép formátumú fekete-fehér fotólap a településekről és a silány minőségű, sematikus üdvözlőlap. A tematikus lapok közül a történelmi témájú lapokat mutattuk be részletesebben, de ez nem jelenti azt, hogy a kiadott lapok közül csak ezeket lehetne történeti dokumentumnak tekinteni. Az élet sok egyéb területéről jelentek meg lapok, csak példaként felsorolva: a gazdaság (mezőgazdaság, ipar, közlekedés), turisztika, üdülés, különböző eseményeket bemutató (kiállítások, vásárok, tűzesetek, földrengések, katasztrófák), a néprajzi (külföldi, magyar: tájegységek, települések, jellemző tevékenységek: szántás vetés, szüret, hímzés stb.), természettudományi (állatok fajonként, növények, barlangok, bányák), sport. 6. kép. Tiltakozás a trianoni döntés ellen. Képeslapsorozat 272