Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Fazekasné Majoros Judit: A képeslap mint történeti dokumentum
J. kép. Miskolci különlegességek majd ezeket felváltották a nagyobb méretű, színes ofszetnyomással készült lapok. A rendszerváltás után megszűnt a Képzőművészeti Alap monopóliuma a képeslapok kiadására, 1990 óta ismét bárki - legyen az magánszemély, társadalmi szervezet vagy vállalkozás megjelentethet képes levelezőlapokat. A képeslap mint történeti dokumentum Bár a képes levelezőlapok nagy része a megjelentetésének időszakában elsődlegesen nem abból a célból készült, hogy a valóságot dokumentálja, mégis a kutatók számára saját korának fontos forrásává vált. Felvetődik a kérdés, melyek azok a tartalmak, melyek a legfontosabb képi információk, amelyek a képes levelezőlapok által őrződtek meg? A legnagyobb mennyiségben a különböző tájakat, városokat, városrészeket, épületeket, kisebb településeket, falvakat ábrázoló - gyűjtő elnevezéssel - „földrajzi" lapok készültek, így a képeslapok erről a területről őrzik a legbővebb vizuális információhalmazt. Az adott kor arculatáról sok-sok település esetében a képeslap az elsődleges képi forrás. Bár a legkorábbi lapok még elsősorban a grafikai eljárásokat alkalmazták, de ezek a rajzos ábrázolások is fontosak, hisz egy-egy város legnevezetesebb épületeit örökítették meg. A fénynyomatok elterjedése után már fénykép alapján készült a legtöbb képeslap, így hitelességük, s ezáltal forrásértékük még inkább megkérdőjelezhetetlen. E képek hűen őrzik az egyes települések régi arculatát, utcáinak, tereinek, középületeinek formáját, kinézetét. A lapok segítségével megörökítődik a változás: a fejlődés és az átalakulás, sok-sok épület esetében a régi funkciót és a korábbi elnevezést a lapok feliratai dokumentálják. Természetesen nyomon követhető a rombolás és a pusztulás is, hisz sok olyan épület, szobor, műemlék van, amelyet azóta már átalakítottak, lebontottak, vagy pl. a háborús 269
