Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Pirint Andrea: Törékeny karrier. Napóleon-jelenetes tányérsorozat magyar gyűjteményekben

3. kép. Napóleon táborhelye a wagrami csatatéren. B. Leubner acélmetszete, 1840. ( www.french-engravings . com/images /artworks/ ART-10119/HQ.jpg) Tányérsorozatunk kilences számú, felirata szerint ugyancsak az austerlitzi csatához kötődő jelenete az ikonográfia­teremtés egy másfajta, s egyúttal össze­tettebb módozatát példázza (3-4. kép). A kompozíció ősforrása ezúttal nem egy reprezentatív festmény, hanem egy rajz, megalkotója pedig nem hírneves udvari festő, hanem a napóleoni csapa­tokkal együtt vonuló rajzolók egyike. A strassburgi származású Benjamin Zix (1772-1811) szülővárosának francia megszállásakor hívta fel magára Vivant Denon, Napóleon képzőművészeti szak­értőjének figyelmét. Ettől kezdve halálá­ig Napóleon szolgálatában állt, és mint a francia hadjáratok hivatalos „történet­írója" követte a csapatmozgásokat szerte Európában. Szóban forgó rajza nyomán Heinrich Reinhold metszetet, 3 2 Adolphe Roehn 1810-ben méretes olajfestményt készített. Ez utóbbi aztán, mint a ver­sailles-i gyűjtemény Napóleon által is legitimált darabja, újabb metszet-átiratok születését inspirálta. A kompozíció vándorlása során bekövetkező módosulások felsorolása (a császár előbb fedetlen fővel, aztán már kalappal; az eredetileg takaratlan asztalra utóbb térkép borul, stb.) éppúgy hossza­dalmas összehasonlítgatásokhoz vezetne, mint a Leubner nevével jelzett 1840-es acélmetszet és tányérsorozatunk jelene­tének párhuzamba állítása. Elég most az, hogy jelenetünk előképe a Zixtől eredez­tethető kompozíció, amely azonban itt inverzben mutatkozik. Valószínűleg épp a matrica nyomására szolgáló rézlemez metszője volt az, aki nem vette a fáradságot, hogy a jele­netet tükör-fordítva rajzolja meg, így annak nyomata a kiindulásul szolgáló kompozíció inverzét adja. Ennél is említésre méltóbb, hogy a jelenethez eredetileg kapcsolódó történelmi ese­ményt a kompozíció vándorlása során egy másik váltja fel. A Zix által rögzített „katonai életkép" valójában a kétnapos wagrami csata 1809. július 5-ről 6-ra virradó éjszakáját dokumentálja. A későbbi, fent említett feldolgozások e tekintetben hűen követik a mintát. 4. kép. 9. Austerlitz előestéje. (Betléri Múzeum Ltsz. KSP 00583/5) 32 Thieme-Becker: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Leipzig, 1907. 240

Next

/
Oldalképek
Tartalom