Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról
hogy a rohamosan bővülő irodalomban a kíváncsi tekintet számára jelenleg még nehezen értelmezhető idegen szakkifejezések szaporodnak. Az üvegmassza inhomogenitását az is alátámasztja, hogy kevéssel az olvadáspont alatt az üveganyagban lágyabb területek alakulnak ki. Az üveg az olvadás alatt tehát alapvetően másképpen viselkedik, mint folyékony állapotában.' 5 A furcsa, duális természetű anyaggal kapcsolatos elméleti elképzelések folyamatosan változnak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az üvegnek messzemenően szélesebb a jelentéstartama, mint számos egyéb hűtéskor szilárduló, de nem kristályosodó olvadéknak, mint pl. a mindenütt előforduló plasztiknak, a szerves polimereknek. XI. Kristály és üveg - üveg vagy kristály A folyadékokban oldódó anyagokból kellő töménység esetén a hőmérséklet csökkenésével az oldott ásványok általában szabályos molekulaszerkezetet mutató kristályokként válnak ki. A második világégés előtt az üveg és a kristályok közötti hasonlóságok és eltérések vizsgálata széles körben folyt. Megállapították, hogy az üveg, a kristályokhoz hasonlóan fix atomos struktúrával rendelkezik, azonban hiányzik a jellemző hosszanti elrendeződés, és ezért folyadéknak tekinthető, aminek a szerkezete a hőmérsékletre és nyomásra gyorsan és jelentősen változik. Az üveg állapotkutatásában elért eredmények új és újabb megválaszolandó kérdéseket generáltak. A folyadékok és az üveg jellemzőit ezért megkísérelték a szerkezetet befolyásoló fizikai tényezőkön keresztül megközelíteni. Az új és újabb vizsgálati módszerek és a mérések adatainak befogadása odafigyelést igényel. Az 1920-as évek közepétől röntgen diffrakcióval vizsgálták a különböző szilikátkristályokat és olvadékokat. Az üveg és a kristály szerkezetében számos hasonlóságot mutattak ki, de az üvegben hiányzik a szimmetria és periodicitás. A vizsgálatsor WH Zacharian munkásságához köthető. 3 6 Ehhez a munkacsoporthoz több értékes megállapítás kapcsolódik. Véleményük szerint az üvegben található kationok (elsősorban szilíciumatomok) geometriailag is jól körülhatárolható egységekbe (tetraéderek) rendeződnek, melyeket oxigénatomok vesznek körül. A struktúra egységei egymással csak a csúcsaikkal érintkeznek, és a laza kapcsolatokat az oxigénatomok biztosíthatják, melyek két kationhoz csatlakozhatnak. A térelemeket alkotó szilíciumatomokat hasonló szerkezetű elemek molekulái széles körben helyettesíthetik. Ez megmagyarázhatja azt, hogy az üveganyag tulajdonságait jelentősen befolyásoló kis mennyiségű fémoxidok hogyan tudnak beépülni a szerkezetbe. 3 7 Warren B. E. 1934-ben bizonyította, hogy a szilíciumdioxid (SiO,) és a bóroxid (B,0.) üvegekben minden oxigénmolekula két bór-, illetve szilíciumatommal van érintkezésben. Ez idő óta használják az üveg szerkezetét jól kifejező random network („véletlen háló") kifejezést. 3 8 A struktúra kialakulásában az oxigénatomoknak meghatározó szerepe van. Az üveg szerkezet felépítésében két formában létezik (kötött és kötés nélkül). A kötés nélküli kapcsolat azt az állapotot jelenti, amikor csak egy szilíciumatommal van kapcsolatban az oxigén. Az anyag felépítése, a kationok és az oxigénmolekulák elhelyezkedése az alapja a speciális funkciójú üvegtárgyak előállításának. 35 Missen és munkatársai, 2005. 107.; Zerwick 1990. 54. 36 Richet 2005. 89. 37 Missen és munkatársai, 2005. 24. 38 Missen és munkatársai, 2005. 107. 23
