Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - P. Szalay Emőke: Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Református Egyházmegyékben
Bár évszám nélküli, bizonyosan a 20. század elején készült a borsi 2 ] gyülekezet korsója (16. sz.). Ez az edény formailag teljesen azonos a bemutatottakkal, széles talp, lapított gömbös test, rövid, gyűrűs nyak jellemzi. Azonos a fül hajlása is. A díszítés a vékony csíkokat leszámítva eltérő, ugyanis a derekán fut körbe egy színes leveles virágkoszorú, amelyet négyszirmú virágok alkotnak nagy zöld levelekkel. Ez az edény arra példa, hogy nemcsak egyházi használatra készültek ezek a díszes edények. Utolsóként a füzérkajataf 1 egyház 1932-es korsóját (17. sz.) mutatjuk be. Míg az eltelt három évtizedben bizonyos alaki változás következett be az edényformán, kissé magasabb lett a teste, a díszítés kevéssé változott. A szőlőfürtök és levelek igényesek, sőt a fürtökön a szemeket és a levelek ereit arany kontúr veszi körül. Ez a korsó arra bizonyíték, hogy a kutatók által emlegetett 1930-as évekbeli hanyatlás idején is készültek igényes darabok a gyárban. Apátfalvi edények Az apátfalvi kőedénygyár működésével kapcsolatosan több vélemény ismeretes. Az 1830-as években porcelángyártási kísérletek folytak, majd az 1840-es évek elején a Miskolcról érkezett Hüttner József és Heiszl Antal veszik át a gyár vezetését. Hüttner József leszámol a porcelángyártási kísérletekkel és áttér a kőedénygyártásra, ezzel elindítva az üzem működését. 2 3 1850-ben a Földváry testvérek lesznek a gyár bérlői, akik alatt fellendül a termékek színvonala. Az apátfalvi gyár működésében megfigyelhető az eredetileg használati célokra készült kőedények díszedénnyé válásának folyamata. Az apátfalvi gyárban készült korsók formai sajátosságaként először azt állapíthatjuk meg, hogy a legtökéletesebb formát képviselik. A kis korongos talpból szabályos gömb alakú test emelkedik, karcsú nyakát gallér övezi, felül peremmel ellátott csőben folytatódik. A finom, kissé felívelő fül a gallérból indul, az öböl közepe felett kapcsolódik a testhez. Díszítésük a funkciónak megfelelően az ismert kalászos, szőlőfürtös koszorú. Az első bacskai 1856-os korsó (18. sz.) bizonyos eltérést mutat a fentebb bemutatott formától, ugyanis bár teste gömbölyű, nyaka kissé szélesebb, gallérjának körvonalai nem annyira hangsúlyosak. Ezt talán annak tulajdoníthatjuk, hogy készítési ideje korai. Annak magyarázata, hogy mégis ide soroljuk, a következő. Az edény színe nem a kőedényeken megszokott krétafehér, hanem finom árnyalatú sárgás, illetve a váll és a nyak máz alatti kobaltkék csíkja, amelyet szintén apátfalvi sajátosságként említenek. 2 4 Ugyancsak apátfalvi jellegzetességként jegyzik meg a kék és piros virágok, zöld levelek használatát, a rózsákból, tulipánokból és más kisebb virágokból komponált díszítésmódot. 2 5 A korsón a felsorolt jellemzőket mind megtaláljuk. A bíbor rózsából kétoldalra induló dús leveles ágon kis levelek, apró kék és vörös virágok mellett egy sárga-kék színű nagy tulipán erősíti apátfalvi készítését. Ebben az időszakban, 1844-től dolgozott a gyárban Dániel József, akit először porcelángyáros legényként említenek. 1857-59 között mint pictort jegyzik fel. Felvetjük, hogy esetleg ő lehetett a bacskai korsó festője. Őbenne 21 Közölve: MREJT 10. 81. 221. D23. kép. 22 Közölve: P. Szalay 2010. 99. kép. 23 Csiffáry 1997. 20-22. 24 Molnár 1964. 273-286. 25 Csiffáry 1997. 87. 225
