Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

GYŰJTEMÉNYEK - IPARMÜVÉSZET-TÖRTÉNET - Pocsainé Eperjesi Eszter: Habán kerámiák a sárospataki Református Kollégium Múzeumában

György adománylevelét, melyben arról tudósít a fejedelem, hogy Fekete János porkolábnak házát át kell adni a hécei újkeresztyéneknek.

2 Természetesen a fejedelem további ingatlanokat, földeket, szőlőt adományozott a közösségnek. A Rőmisch-féle

3 térképen jól láthatók a mai Hercegkúton és Kispatakon lévő gazdasági területek. Az 1657-es összeírásból értesülünk arról, hogy egy fazekas négy legénnyel dolgozott. Volt varga, tímár, posztócsináló, kovács, kerékgyártó, bodnár, késcsináló, molnár, szabó, takács, borbély. A sárospataki habán telep békés, nyugodt időszaka 1660-ig, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony haláláig tartott. Az utána következő időszak elősegítette a habán telep folyamatos felszámolását. Míg a Református Kollégium tanulói és tanárai vándorbotot fogtak kezükbe, addig a habánok között az ellenreformáció idején megindult a térítés. Már 1665-ben tömeges áttérésről kapunk híradást a sárospataki Római Katolikus Egyház anyakönyveiből (1663-1696) és a jezsuiták História Domusa-ból. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a pataki habán telep teljes felbomlása, majd etnikai és vallási beolvadása az 1680-1710 közötti időre tehető. A habánokat vándorlásaik idején nagyon sokféle és változatos hatások érték. Ezeket a hatásokat tükrözik kézművesmunkáik, elsősorban edényeik. Két fő hatásvonalat kell megemlítenünk. Az egyik az olasz hatás. Nagy valószínűség szerint a fajanszkészítés mesterségét Itáliában sajátították el. Ekkor jelent meg itt az ún. Faenza (bianchi di Faenza), az új irányt jelentő fehéredény. Európában ekkor még a porcelánt nem ismerték, így ezek az edények nagy sikert arattak. A másik hatás pedig Németalföld felől történt. Híresek voltak az itteni műhelyek. Különösen a delfti fajanszedények fehér-kék stílusa hatott a habán edényekre. A habánok Morvaországba és hazánkbatelepedve igen magas színvonalú kerámiamüvességet hoztak létre. Az edények igen változatos formakincse, a díszítések gazdag színvilága jellemzi alkotásaikat. Karl Layer szerint Scharffeuerbemahlung, izzótűz szerű festés, színek. Ezek a színek: antimonsárga (nápolyi sárga), kobaltkék, mangánbarna, mangánlila, türkizszínű réz-zöld. A Sárospataki Refonnátus Kollégium Múzeumában található habán kerámiák közül ismerjünk meg néhány szép és értékes szakrális célra használt, a református eklézsiákból bekerült úrasztali edényt és pár darab világi használatú tárgyat. Úrasztali korsó (Ltsz. F. 1924.1) Cserép, fehér alapfestéssel, szájperemén kék félköríves díszítmény, oldalán két kék csíkkal két mezőre osztott sáv, benne Úrasztali korsó (Ltsz. F. 1986.55) 2 Sárospataki Református Kollégium Levéltára. Jelzet: K. Cs. II. 1/30. 3 Sárospataki Református Kollégium Adattára. Römisch térkép. 214