Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

5. kép. Zempléni kancsó. 19. század eleje 6. kép. Befőttesiiveg és palack optikai dísszel. 19. század vége X. A természetes és mesterséges üveg A viszkózus üveganyag tulajdonságainak megismerésében a vulkánok és az olvadt láva tanulmányozása, tehát a közetek kialakulása utáni érdeklődés jelentette a leglátványosabb előrelépést. A korai üvegkészítők kifejezetten érdeklődtek a természetben helyenként jelentős mennyiségben található üvegszerü anyag, az obszidián iránt. A nehezen megmunkálható, de pattintással jól alakítható nyersanyag alkalmas volt különböző szerszámok, kések és fegyverek készítésére. Ezeket a természetes üvegeket széles körben használták Eurázsiában, Észak- és Dél-Amerikában. Az obszidián keletkezése a vulkánok működéséhez szorosan köthető. Az üvegmassza, és a vulkánokból származó láva közötti kapcsolat lehetősége a jelentős eltérések ellenére eléggé nyilvánvaló. A kőzetekkel és ásványokkal foglalkozó tudósok különösen nagy figyelmet fordítottak a szabályos szerkezetű bazaltsípokra. Bár közvetlen kapcsolatuk az üveggel laza, az anyagszerkezet kutatásának kiindulási pontjaivá váltak. Ilyen bazaltsípok a Balaton-felvidéken vagy a Rhone völgyében megtalálhatók. Keletkezésükről messzire szálltak a gondolatok egészen 1763-ig, amikor Desmaret felismerte, hogy a bazaltsípok egy vulkán kráteréhez tartoznak, és gondos vizsgálattal a lávafolyam egykori útját is meg tudta határozni.

2

4 24 Missen és munkatársai, 2005. 21. 20