Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Újszászy László: Az üveg misztikuma. Egy civil elmélkedése az üvegről, a több ezer éve használt műanyagról

VIII. Iparosítás és az üveg Ma az üveg előállításához az adalékanyagokat - a szódát (nátriumkarbonát) vagy hamuzsírt (káliumkarbonát) kémiai úton állítják elő. Ez is egyik oka annak, hogy mára az üveggyártás a világ minden részén elterjedhetett. A kémiailag előállított szóda vagy hamuzsír megjelenéséig az üveg csak meghatározott körülményekkel rendelkező területeken volt előállítható. Mivel a készítéshez szükséges alapanyagok gyakorlatilag mindenhol elérhetők, a gyártással foglalkozó üzemek legnagyobb problémájává a technika és a gyártáshoz szükséges energia biztosítása volt. Az ipari forradalom után az üveggyártás egy érthető és tudományosságon alapuló alapvető változáson ment keresztül. Ahhoz, hogy az alkalmazott adalékanyagokat a masszával elegyíteni lehessen magasabb hőmérsékletre. 1100-1200 °C-ra volt szükség. A modern eljárásokhoz pedig még ennél is magasabb, akár 1500 °C-ot is használnak. A 15. századig ilyen magas hőmérséklet elérésére gyakorlatilag nem volt lehetőség: örültek, ha 1000 fokot elérő masszával dolgozhattak. Ezért az adalékanyagokat úgynevezett intermedier állapotban kellett az olvadékhoz hozzáadni. Ezt az eljárást pl. Irakban jelenleg is alkalmazzák. Az üveg históriájában az előállítási folyamatokat és a technológiai eljárásokat jelentősen megváltoztató személyiségek döntő többsége ismeretlen volt, és az is marad. Tudományos megközelítésből induló átgondolásokra tulajdonképpen csak a 20. században került sor. Azok a szakemberek, akiknek volt erejük az alap vagy bázis információk felismerésére és az ismeretek felhasználására, olyan jelentős változásokat tudtak generálni, mint pl. Michael Owens, aki a 20. század elején az Amerikai Egyesült Államokban létrehozta az első olyan teljesen automatizált üzemet, ahol a palackokat az általa kidolgozott, préselt üveg előállítási módszerrel hatalmas termelési kapacitással tudták előállítani. Owens munkáját három különböző kérdéskör megválaszolása határozta meg: • egyes termékek előállításának kutatása (mint pl. a síküveg), • az anyag kutatásának speciális kérdései, különös hangsúllyal a kristály és a színtelen üveg hasonlóságaira valamint eltéréseire, • a tradicionális nyersanyagforrások kimerülésének következményei és elfogadható pótlás módszerei.

2

1 A felvetett kérdéseire lényegében munkássága döntően kielégítő választ tudott adni. IX. Az üveg szerkezete, a misztikum világa Egy érdeklődő kívülálló számára izgalmas kérdés az, hogyan lehet valamit megtudni az üveg anyagáról, nyomon lehet-e követni ezen a téren az évszázadok történéseit? Az üveg misztikum, folyadék tulajdonsággal rendelkező szilárd anyag, „szuperhideg folyadék", vagy szilárd anyag, amely folyadék tulajdonságokkal is rendelkezik.

2

2 Dualista természete miatt az anyag létezésének különleges formája, amelynek már-már filozófiai tartalma van, és ami a körülöttünk levő tárgyakban kézzelfogható valósággá alakítja a fényt. Szerkezetéről a tudományos információk rohamosan szaporodnak, de a válaszok új és újabb kérdéseket generálnak. Sir Fred Hoyle szerint „Ténykedésünket alapvetően 21 Missen és munkatársai, 2005. 24. 22 Debenedetti és munkatársai. 2001. 261. 18