Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Csiffáry Gergely: Új adatok a Pruzsinszky család apátfalvi kőedénygyári bérletéhez
A gyárnak épülete egri Szemináriumtól béreltetett, most azonban saját telepünkön szándékozunk üzemünket modern alapra kibővítve a vasút mentén tovább folytatni természetesen az eddigi cégünk alatt. A Szeminárium az általunk eddig használt épületét a helybeli cementgyári igazgatónak adta ki edénygyártás céljára. Tekintettel arra, hogy a mostani új bérlő, aki csak az épületet kibérelte, miután az összes felszerelés a mi tulajdonunkat képezvén, a mit a mi telepünkre áthelyeztük, a mi cégünk alatt vagyis Bélapátfalvi Kőedénygyár cég alatt akarja üzletét megkezdeni, sőt bennünket azon cég használatától meg akarna fosztani. Mindezeket előre bocsátva tisztelettel kérjük a Tekintetes Kereskedelmi Törvényszéket használhatjuk-e továbbra, mint bejegyzett cég eddigi cégünket, s melynek közlését kérve vagyunk teltes tisztelettel Pruzsinszky János és fiai." Mindenesetre az adatokból úgy tűnik, hogy a miskolci cégbíróság engedélyezte a korábbi névhasználatot. Ezért Pruzsinszky István 1920. október 8-án kelt levelében kérte cégük cégjegyzésének a másolatát. 8 A névhasználat miatt volt, hogy az újjászervezett apátfalvi kőedénygyár, amikor 1920-ban részvénytársasággá alakult, az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. nevet vette fel. 9 Pruzsinszky István szaktudására, aki az eredeti végzettségére nézve képzett keramikus volt, a bizonyára szüksége lehetett az 1920-ban újjászervezett kőedénygyárnak is, s az egykori bérlő bizonyára munkát vállalt az Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt.nél. Ezért írhatták a róla szóló szócikkben azt, hogy a bérlet letelte után sem vált meg a gyártástól, 1928-ig kőedénygyártással és dísztárgyak készítésével foglalkozott. 1931-ig Bélapátfalván is lakott, majd 1932-ben Egerben telepedett le. Keramikusként több kiállításon vett részt és nyert díjakat. Az Iparművészek Országos Egyesületének a tagja volt. 10 Későbbi sorsáról nem tudunk. Pruzsinszky István testvére, Pruzsinszky Alajos kőedénygyári bérlő 1877-ben vagy 1878 születhetett. Korábban úgy tudtuk, mivel a hivatalos anyakönyvi adatok ezt látszottak igazolni, hogy 1915-ben a fronton hősi halált halt. Viszont Pruzsinszky Alajost tévesen nyilvánították holtnak az I. világháború idején, miután nyomtalanul eltűnt a keleti fronton a harcok során. Alajos (miután orosz hadifogságba esett), túlélte a háborút, s hazakerült 1920 után. Ezt igazolja, hogy 1931. március 28-án a Miskolci Kereskedelmi Törvényszék hivatalosan érdeklődött, hogy a Pruzsinszky János és István neve alatt jegyzett Pruzsinszky István Fiai cég működik-e? Pruzsinszky István 1931. június 20-án Bélapátfalváról kelt levelében válaszként azt írta, hogy az öccse, Alajos Debrecenben, a Hajó utca 5. sz. alatt lakik." Utóbb Pruzsinszky Alajos, aki iparművésznek nevezte magát, Egerben telepedett le a feleségével, Janecz Margittal, s itt lakott a városban a Munkácsy tér 6. sz. házban. Egerben hunyt el 1938. december 30-án 61 éves korában. 1 2 8 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. VII-1/d. Cégbírósági iratok. Ct. 687. 9 Csiffáry 1997. 42. 10 Ladányi 1936. 599. 11 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. VII-1/d. Cégbírósági iratok. Ct. 687. 12 Heves Megyei Levéltár. XXXIIl-l/c/108. Eger város halotti anyakönyve. 1938/567. sz. bejegyzés. 132