Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
KÉZMŰVESSÉG - IPARTÖRTÉNET - Nagy Zoltán: A magyar mesterszók kutatása
a: u. n. mesterszók német tükörfordítások, melyek legnagyobb része nem honosult még át annyira, hogy magyar szákul volnának tekinthetők, s arról, hogy a jó magyar műszók egész serege van szótárainkban temetve, melyeket csak föl kell eleveníteni, hog' ismét forgalomba jöhessenek. De meggőződtem továbbá még arról is ug'ancsak szótárainkból és a Nyelvőr szógiíjteményéiből, hog' népnyelvünk igen gazdag olyan szókban melyek úg önmagukban, vag átvitt értelemben kitűnően alkalmas új magar műszók alkotására. Az ilyeneket ott, ahol még nem bírtunk a kellő műszókkal, vag pedig nyelvtani szempontból helytelen volt felhasználtam szigorú szemmel tartásával annak, hog az új szó a mellet, hog nyelvünk szellemének megfelel, egszersmind ki is fejezze ezt, amit alatta értünk. Ahol pedig kénytelen voltam az idegen egenes lefordítására szorítkozni, óvakodtam hibába esni. ... Amely magar mesterszó kiváltképpen csak eges vidéken van használatban olyan mesterségben otthonos, amely a háziiparból fejlődött, mint a takácsság, a fazekasság ... Eg tekintetben igen tisztelt nyelvtudósaink eg követelményének mégis eleget kell tennem. Ez az, hog fölsorolom, melyek azok a szavak, melyeknek magam vágok a forrása és azok, melyeket vag új jelentésben használtam, vag kifejező voltuknál foga alkalmaztam. Ki hog melyik, a szóból kitetszik. "Freeskay szótárában az elbeszélő alakot használta, mert úg vélte, hog a szó csak a mondatban elevenedik meg. Azt gondolta, hogy a műszaki kifejezésekben fogyatékos a magyar nyelv, és aki ezt el akarja tüntetni akár új szók alkotása, vagy a népnyelvből felelevenített szavak árán is színessé, „hitessé " teheti a műhelyek nyelvét. Ahogyan fogalmazott: „ hog nyelvünk kifejezésbeli szépsége benne megcsillanjon... Az alkalmazott műszók nég osztályba oszlanak. A magar iparosoknál jártas, de szótárakban nem szereplő, vag e jelentésben fel nem jegzett szók: higlófa, vag kádárinas, tájszólásokból kölcsönzött szók: szalu, újonnan képzett szók: eresztékalakszer, vag tájszók átvitt értelemben: galuszád, nyílás, száj. " Az Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága Freeskay Jánossal együtt meg akarta teremteni a magyar műszaki szaknyelvet. Az újítások átültetését a szakiskolák tanárságának lett volna hivatása elvégezni. E nagy energiát felemésztő vállalkozás azonban sohasem került kellő számban tanárok, leendő iparosok kezébe, így a Mesterségek Szótára lassan a feledés homályába veszett. A kádármesterség kutatása A kádármesterség kutatására vonatkozó magyar szakirodalom a megjelent munkák számát tekintve nem túl jelentős, közülük néhány azonban figyelmet érdemel. Freeskay János (1841-1919) technológiai író, újságíró. 2 2 kiadott művei közül A kádárság. Mesterségek könyvtára III. kötet Budapest 1884., Mesterségek Szótára 1 -23 füzet, Budapest 1899-1900., Mesterségek Szótára I. rész, ötven iparág leírása, II. rész: ezen iparágak összesített magyar-német és német-magyar szótára Budapest, 1912. 29-36. 2 3 A Brémában magyar-német nyelven megjelent, főleg szerkesztéseket tartalmazó „Praktikus Kádár" Der praktische Böttser. Ein Abhandlung über vorkommende Risse und Berechnungen der 22 Pedagógiai pályára készült, s hat évig tanítóként működött Pesten. Később újságíró lett, 1866-tól a Hon című lap munkatársa, majd segédszerkesztője. A Kereskedelmi Minisztériumban 1883-tól szabadalmi levéltáros, 1892-től könyvtári és térképészeti főigazgató. 1895-ben a szabadalmi hivatal főigazgatója, egyben a Szabadalmi Közlöny és a Találmányok Leírása című folyóiratok szerkesztője. Még újságíró korában megkezdett anyaggyűjtésével az ipar mester szaknyelvét segítette kialakítani. Magyar Életrajzi Lexikon, 1980. 540. 23 Nap Kiadó, Budapest, 2001. 124
