Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben
Lycurgus fölött aratott diadalát örökíti meg. E Kr. u. 4. századi darab unikális jellegét növeli dichroikus üveg alapanyaga, ami ráeső fényben zöldnek, áteső fényben vörösnek láttatja a tárgyat. Hazánk is büszkélkedik egy római vasa diatretával, mely 1845-ben Szekszárdon került elő. 4 8 A magyarországi darab több szempontból is nagyon érdekes. Az erősen töredékes állapotban megtalált tál oldalán körben diatreta-technikával kialakított felirat található, alján plasztikus tengeri kagylók és halak. A Kr. u. 4. századot követően feledésbe merült a technika és csak a 19. században, a historizmusnak a korábbi stílustörténeti korszakok művészeti formakincsét és technikai vívmányait felelevenítő szellemiségével összhangban került ismét előtérbe. A fentebb már méltatott magyar alkotó, Pantocsek Valentin Leó sikeresen elevenítette fel ezt az ókori technikát a zlatnói üveggyárban. Varga Vera kutatási eredményeiből tudjuk, hogy Pantocsek minden bizonnyal még az 1866-os év előtt tökéletesítette a diatreta tárgyak készítésének gyári technológiáját. Ez logikusan következik abból, hogy „az első ilyen edényeket Pantocsek 1866-ban állította ki, majd kettőt, melyek magyar és latin feliratúak voltak, a pesti koronázási ünnepség alkalmával 1867. június 8-án Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak ajánlott fel." 4'' Az Iparművészeti Múzeum is őrzi Pantocsek Valentin Leó egy vasa diatretaját, mely oldalán a „PAX VIVÁT BELLUM NON" feliratot viseli. 5 0 A technika újjáéledését a 21. században Borkovics Péter alkotói tevékenysége fémjelzi. A művészt bevallása szerint már egészen fiatalon foglalkoztatni kezdte a technika. 1998-tól Kozma-ösztöndíjasként számos diatreta-variációt hozott létre (Gömb diatreta. Zöldrácsos diatreta, Konstruktív diatreta - In memóriám Tatlin). E kúp vagy félgömb formából kiinduló üvegplasztikák megvalósítása során megszerzett tapasztalataira és technikai ismereteire támaszkodott, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum megkeresésére vállalta az ókori diatreta-technika rekonstrukcióját, illetve ezzel összefüggően a szekszárdi diatreta hiteles másolatának elkészítését. Lőrincz Judit - a Magyar Nemzeti Múzeum főrestaurátora - 2006-ban megjelent írásában tárta fel azokat az okokat, melyek a hiteles másolat elkészítését szükségessé tették. 5 1 A nagy horderejű feladat teljesítésére fél év állt Borkovics Péter rendelkezésére, aki bravúrosan oldotta meg a feladatot. Teljesítményét Lőrincz Judit a következő szavakkal méltatta: „Egy nemes másolat „hiteles" másolatnak nevezhető, ha az eredeti, korabeli technikával készült. Csoportmunkában, Borkovics Péter és Bartus Ágnes üvegművészek együttműködésével született meg a másolat. Borkovics Péter külön érdeme, hogy így egy elfeledett technika újraéledhetett. A megtévesztésig hasonló másolat kiállítható az állandó kiállításunkban és az időszakos hazai vagy külföldi bemutatáson." 5 2 Jelen tanulmány rövid terjedelménél fogva csak vázlatos formában kísérli meg hosszabb-rövidebb ideig nyomon követni egy-egy díszítőmotívum vagy formai megoldás útját az üvegművészet történetében. A tematika szempontjai alapján, illetve a szűkre szabott terjedelmi lehetőségek miatt sok művész maradt ki a felsorolásból, így ez a dolgozat nem alkalmas arra, hogy érzékeltesse a kortárs üvegművészet terén ténylegesen megmutatkozó arányokat. 48 A tárgy a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található. 49 Varga 2002. 96. 50 IM Ltsz. 23315 51 Lőrincz 2006/2. 9-10. 52 Lőrincz 2006/2.10. 115
