Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)
ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben
2. kép. Pattantyús Gergely: Hommage á Rippl-Rónai (Boldizsár Zoltán felv.) sokat publikált tulipán alakú üvegkelyhe 4 2 is inspiráló hatással volt. A művész a lángnál formált eredeti darab számos hutaüveg variációját, átiratát alkotta meg, némelyiken utalásszerű idézetként, máshol egzakt módon jelenik meg a Rippl-Rónai tervezte szecessziós műtárgy organikus, ugyanakkor karakteres formája. Borkovics Péter szintén az üvegművészek fiatal nemzedékéhez tartozik. 1990 és 1994 között a Magyar Iparművészeti Főiskola növendéke volt a porcelán-üveg szakon. 1995-ben a főiskola Mesterképző Intézetében kapott mesterdiplomát. 1997 óta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola művésztanára. Borkovics az olvadt állapotában folyadékként viselkedő, majd egyik pillanatról a másikra megdermedő, megszilárduló üveg tulajdonságait használja fel kísérleteiben. A művész szavaival élve az „irányított esetlegesség" lehetőségeit kutatja müvein. A hevítés hatására viszkózussá váló üveg mozgását örökítik meg az olyan korai alkotásai, mint a Kapu 4 3 vagy a Dongó állólámpa. 4 4 Borkovics Pétert régóta foglalkoztatja a diatreta-technika. A 1990-es évek végétől számos müvét ebből az eljárásból kiindulva alkotta meg, ami hozzájárult ahhoz, hogy végül tökéletesen rekonstruálni tudja ezt az 1700 éves technológiát. A vasa diatreta tárgytípus (vagy másik nevén hálóüveg) a késő római periódus luxuscikke volt. A Kr. u. 3. század közepétől közel egy évszázadon át készítették ezt az igen költséges üvegedény fajtát. A vasa diatreta tárgyak esetében az edénytestet egy hálószemen áttört külső réteg borítja, 42 IM Ltsz. 58.145.1 43 IM Ltsz. 95.79.1 44 IM Ltsz. 2010.37.1-2 113
