Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia : Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére (Miskolc, 2010)

ÜVEGMŰVESSÉG - ÜVEGTÖRTÉNET - Kálosi Ildikó: A kézműves hagyományok továbbélése a kortárs magyar üvegművészetben

Tiffany gyár bimbós és nyíló virágszálakat idéző talpas kelyhein, 1 9 az olvadó kőzetekel imitáló Láva-üvegen 2 0 vagy az egyiptizáló el-Amarna sorozat darabjain. 2 1 Horváth Mártonnál a száldísz nem pusztán dekoratív elem. A lendületes vonalak legyenek akár az üveg felszínébe simítva, akár a felületből plasztikusan kiemelkedők megtelnek dinamizmussal. Érzelmeket, hangulatokat, indulatokat közvetítenek, tör­téneteket mesélnek el. A másik felületdíszítő technológia, ami az eltelt évtizedek alatt Horváth Márton művészetének egyéni, karakteres vonásává; sokszor elvont, költői tar­talmak közvetítésére alkalmas kifejezési eszközévé vált: az irizálás. Ez a technológia, mely a szecesszió üvegművészetében élte virágkorát, a historizmus korszakában gyö­kerezik és a magyar Pantocsek Valentin Leó találmányából eredeztethető. 2 2 Pantocsek 1856-ban Zahn J. György zlatnói üveggyárában fejlesztette ki az ún. „íriszes üveget". A halványzöld színű, gyöngyházfényben játszó, selymesen csillogó üvegfajta íriszről kapta a nevét, aki a görög mitológiában a szivárvány istennője. Pantocsek találmányát bemutatták az 1862-es londoni, majd az 1873-as bécsi világkiállításon, ahol felkeltette a kortárs üveggyárosok érdeklődését és azok kísérleteinek kiindulópontjává vált. Az „íri­szes üveg" jelentősége éppen abban rejlik, hogy Pantocsek megteremtette a feltételeket, kidolgozta a technológiai eljárást a szecesszió üvegművészei: az amerikai Louis Comfort Tiffany, az Osztrák-Magyar Monarchia-beli Loetz üveggyár és számos követőjük számá­ra az üveg irizálásának mesterséges előidézésére. 2 3 Horváth Márton 1985-ben Hódolat Pantocsek Leó Valentinénak című alkotásával állított emléket a sokak által méltánytalanul elfeledett újítónak. 2 4 E színtelen üvegből fúvott, szálrátétellel díszített tál felülete oly finoman irizál, akárcsak a 19. századi mester, Pantocsek tárgyai. Horváth Márton más művein az irizálás intenzív, mély színekben ját­szik, hűen visszaadva azokat a természetben előforduló színhatásokat - például a bogarak páncéljának szivárványszíneit - melyek alkotásait inspirálják. A művész könyvének be­vezető soraiban a következő szavakkal vall erről a felületdíszítő technikáról: „Az irizált üveg fortélyainak elsajátítása, újrafelfedezése különösen vonzó és ösztönző volt számomra, mert Pantocsek (egy magyar) „leleménye". Munkájának folytatása „kulturális örökség­ként" szinte kötelező érvénnyel hatott. Különben is lenyűgözött, izgatott ez a szecesszió technológiai csúcsát jelentő eljárás, akár a szappanbuborék színpompája." 2 5 Horváth Márton 1994-ben kivitelezett Hódolat Zsolnay Vilmosnak című sorozata különösen érdekes kultúrtörténeti vonatkozásai miatt. 2 6 A sorozat darabjait - melyből egy példányt az Iparművészeti Múzeum is gyűjteményében tudhat-egy eosin-mázas Zsolnay váza ihlette. Az előképül szolgáló kerámiatárgy képe Csenkey Éva számos publikáció­jában megjelent. 2 7 Csenkey a vázát Sikorski Tádé formatervével azonosította. 2 8 A váza 19 IM Ltsz. 5144, 53.1785.1 20 IM Ltsz. 53.1783.1 21 IM Ltsz. 53.1613.1, 53.1778.1, 53.1612.1, 53.1776.1 22 Varga Vera, a historizmus és a szecesszió üvegművészetének szakavatott kutatója és elismert szak­tekintélye számos kiváló publikációjában állított emléket Pantocsek Valentin Leó munkásságának. 23 A követők közül csak a legismertebbeket említve: Fenton Art Glass Co., Wilhelm Kralik Sohn, Quetzal Art Glass & Decorating Company, Pallme-König & Habel, Pantin üveggyár, Steuben Glass Works, WMF. 24 Horváth 2004. 86. 25 Horváth 2004. 10. 26 Horváth 2004. 110-111. 27 Csenkey 1992. 21.; Csenkey 2002. 130.; Csenkey 2006. 191. 28 10. Fa<;on-könyv, 6543. sz. rajz. 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom