Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)
AZ OREC HALÁSZ BELLÁK GÁBOR A miskolci Herman Ottó Múzeum képzőművészeti gyűjteményének az egyik legismertebb darabja Csontváry Kosztka Tivadar Öreg halász című képe. Olyan mű ez, ami tán még az egész Csontváry-életműben is a cédrus-képek mellett a legközismertebb alkotásnak tekinthető. Vajon minek köszönhető ez a népszerűség?Talán annak, hogy akárki tekint is rá a képre, már az első pillanatban ugyanazt veszi észre mindenki: a mindenen átható szuggesztív pillantást. Ezt a tekintetet, ezeket a szemeket nem lehet kikerülni. Ezek a szemek ránk néznek, ez a tekintet belénk vésődik, ez az öreg halász vizslat minket, ez az ember belénk lát. Nézésében bánat van, fájdalom van, megértés és harag, indulat és beletörődés. Szélsőséges érzelmek, amelyek úgy ütköznek össze, úgy torlódnak egymásra, mint a homlokán a ráncok. Titokzatos, talányos figura, mint ahogy talányos maga a kép, és maga a művész is: Csontváry Kosztka Tivadar. A művész Csontváryról sokat írtak, s nyugodtan kijelenthetjük, hogy Munkácsy Mihály mellett Csontváry az a művész, akiről már szinte minden magyar ember hallott valamit. Ami a tényeket illeti: Csontváry 1853. július 5-én született a Sáros vármegyei Kisszebenben posztupici Kosztka László és daróczi Hajczelmajer Franciska kilenc gyermeke közül harmadikként, Kosztka Mihály Tivadar néven. Gyermekkorát Kisszebenben, Szerednyén, Ungváron töltötte, ifjúkorában Eperjesen volt kereskedősegéd, majd apja tiszalöki patikájában dolgozott. Az 1870-es években Léván és Iglón tevékenykedett patikusként, majd Pesten tanult az orvosi egyetemen, később a jogi karra is beiratkozott. 1879-ben, a nagy szegedi árvíz idején ő is önkéntesként dolgozik a mentésben, ám súlyosan meghűl. Rokonai tanácsára Iglóra megy kúráltatni magát. Iglón gyógyszerészként dolgozik, s ekkoriban kezd el érdeklődni a festészet iránt. Visszaemlékezései szerint 1880. október 14-én egy égi hangot hall, ami azt a kinyilatkoztatást tartalmazza, hogy ő lesz a világ legnagyobb festője, nagyobb Raffaellónál. Ekkortól kezdve tudatosan készül a művészi pályára. Rómába megy, hogy Raffaello képeivel ismerkedjen, majd Párizsban Munkácsy műtermét is meglátogatja, de a mestert nem találja otthon. 1884. októberében nyitja 5
