Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)

1904-ben.26 27 A már említett művészkellékes, Dr. Fr. Schoenfeld&Co. cég (ma Lukas néven forgalmaz) igen büszke innovatív festékére, melynek receptjét az alapító, Franz Schoenfeld 1889-1890 fordulóján vásárolta meg a festő és művészettörténész Fleinrich Ludwigtól. A „Petróleum festék” („Petroleum-Farben“) néven elterjedt anyagot széles körben használták a festők, többen dicsérik, pl. Van Gogh is említi egyik levelében. Olajfestékről van szó, melyhez gyantát és petróleumot kevertek. „Ez a gyantával, illetve petróleummal javított olaj festék alternatíva lehet egyrészről a már piacon lévő, H. Schmincke Er Со. cég Mussinigyanta olajfestéknek, másrészről alternatíva a temperának, amire a klasszikus olajfestészet rajongói még mindig alacsonyabb rendű technikaként tekintenek.”17 Lehet, hogy Csontváry ezt a festéket használta? „Terpentinnel hígította az olajat és jól szívó krétaalapot használt úgy, hogy festése szinte temperának hat” - írja Lehel Ferenc,28 majd pár oldallal tovább:.... festménye ne legyen fényes, hanem tompa".29 (29.). Lehel ugyan soha nem járt Csontváry műtermében (nem engedte őt be), de sokat beszélgettek.

A mintákból készített rétegcsiszolatokon végzett olajteszttel (Rhodamine-B) az alapozásban és a felszíni belefestésekben (javításokban) egyértelműen kimutatható volt az olajtartalom. A köztes rétegeket ez a reagens nem színezte el, de ettől még ezek olajtartalma nem kizárható. Ezek a rétegek a fehérje kimutatását célzó reagensre (savas fukszin) sem reagáltak. (11. kép) Arra a kérdésre tehát, hogy milyen kötőanyag-tartalmú festéket használt Csontváry a kép elkészítéséhez, nem kaptunk a vizsgálatok alapján pontos választ. Persze az is lehetséges, hogy a különböző vastagságban felvitt festékeknek esetleg más és más a kötőanyaga, mindenesetre Csontváry festményeihez használt kötőanyag felderítésére további, nagyműszeres vizsgálatok szükségesek.30

A színezőanyagok elemzése ennél pontosabb eredményeket hozott. Az 1800-as évek nemcsak olyan régi kötőanyag, mint a tojástempera megjelenését hozták vissza, de a vegyipari kutatások robbanásszerű fejlődésének következtében a század első harmadában új színeket sikerült előállítani. Azt találtuk, hogy Csontváry ezen a képén alkalmazta ezeket a szintetikus festőpigmenteket, melyek gyártását olyan fémek felfedezésének köszönhetjük, mint a kobalt, króm és kadmium. Ipari előállítása és alacsony beszerzési ára révén általánosan elterjedt például a mesterségesen előállított ultramarin és a ko26 http://digital.ub.uni-duesseldorf.de/ihd/content/pageview/1023038 (2017. október 12.)

27 https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schoenfeld (2017. októbem.)

28 LEHEL1931.31.

29 LEH EL 1931 - 33-30 A paletta egy része kikövetkeztethető az eddigi vizsgálatokból, de pontosabb anyagmeghatározáshoz további nagyműszeres vizsgálat szükséges, főként a keresztmetszeteken elvégezhető elemanalitikai (EDX), vagy diffrakciós (XRD) vizsgálat.

32