Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)

festékrétegek megfelelően tapadjanak a vászonhoz. Ez az Öreg halász esetében is meg­felelő, dacára a pasztózus részleteknek, a több rétegben, vastagon felvitt festéknek. Rétegződés és festékvizsgálat A restaurálás jó alkalom arra, hogy adatokat gyújtsunk a festményről természettudo­mányos módszerekkel is. Az eredmények bizonyos esetekben segíthetnek a helyreállítás mikéntjét is meghatározni, de mindenképpen lehetőséget adnak arra, hogy a festmény anyagait a későbbiekben összehasonlítsuk más, igazoltan Csontváry életművéhez tar­tozó festményről származó eredményekkel. Igen fontos ez egy olyan festő esetében, akinek sok lappangó műve van, illetve akinek a neve alatt gyakran találunk kétséges, az életműbe nehezen illeszthető képeket. A restaurálás során a fototechnikai vizsgálatokon (UV-lumineszcens, infravörös, röntgen) túl egy roncsolásmentes és egy mintavétellel is járó analitikai vizsgálatot végez­tünk.14 Ez utóbbi érdekében a festmény sérült pontjai mellől olyan, gombostűfej mére­tű mintát vettünk, amely lehetőséget ad a tárgy rétegfelépítésének megállapításához.15 Ami a jelenlegi restaurálással összefüggésben elsődlegesen indokolta a mintavételt, az a festék kötőanyagának és a pigmentek vizsgálata volt. Feltételezésem, hogy olajtartal­mú festékkel lehet létrehozni azokat a gazdag, szinte szobrászi felületeket, mely annyira jellemző Csontváryra, beigazolódni látszik, de további vizsgálatokat igényel. A festék­mintákból készített keresztmetszet-csiszolatok továbbá értékes támpontot adnak a kép felépítéséről, a sérülésekről és az idegenkezű rétegekről is. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a lenvászon hordozón két réteg alapozás van. (10. kép) A vásznon a legalsó réteg sárga, mely tartalmaz természetes krétát, ólom­­tartalmú anyagot és sárga pigmenteket (okkerek, természetes vas-oxidok), esetleg kál­­cium-szulfátot is. Kötőanyagában a fehérje, valószínűleg enyv, és az olaj is kimutatható volt. A vászonra felvitt első réteg kitölti a szálak közötti réseket, de nem elég világos, ugyanis a töltőanyagok, minta kréta, gipsz, mészkő, márványlisztstb., olajos vagy gyan­14 A vizsgálatokat Dr. Galambos Éva és May Zoltán (XRF) végezték. Az eredményeket Dr. Ga­lambos Éva értékelte. A keresztmetszet vizsgálatok eredményei részletesen megtalálhatók a Herman Ottó Múzeumnak átadott restaurálási dokumentáció függelékében. 15 A festett rétegekből vett néhány mm-es mintákat epoxi műgyantába (Araldit D) ágyaztuk és egyoldalas keresztmetszet-csiszolatot készítettünk, száraz csiszolási módszert alkalmazva. Az így elkészült mintákat felső megvilágítással, polarizációs mikroszkóppal, 50-400-szoros nagyítással, és lumineszcens mikroszkóppal vizsgáltuk. A mintákon a rétegek vastagságáról, összetételéről, felépítéséről, károsodásokról kaptunk információkat. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom