Bellák Gábor - Dicső Ágnes: Az öreg halász. Csontváryról tényszerűen - a talányos mű restaurálása kapcsán (Miskolc, 2017)

A festő anyaghasználata

Ahogy a vászon drasztikus kezelések nélkül kisimult, eredeti mérete helyreállt, úgy a festék és alapozórétegek is természetes helyükre illeszkedtek a konzerváló kezelés során. A festékrétegek széles repedései összezáródtak, amennyire ez lehetséges volt. Megfelelő tapadásuk az alapozáshoz lehetővé tette, hogy elkerüljem bármiféle konzerválóanyag használatát. A jelenlegi restaurálás során tehát nem itattam át sem a vászonhordozót, sem a festett rétegeket semmiféle ragasztóanyaggal.

De milyen lehetett a festmény akkor, amikor elkészült? Erről csak feltételezéseink vannak. Az életmű arról tanúskodik, hogy a festéstechnika, anyaghasználat tekintetében Csontváry megtanulta és alkalmazta mindazt, amit korának festőképzése nyújtott. A ma ismert festményei nem árulkodnak kísérletezésről, legfeljebb az érettebb képek nagyobb gyakorlatról tanúskodnak a kezdeti próbálkozásokhoz képest.10 Műtermében, a Fehérvári úton sem volt arra utaló nyom, hogy maga keverte volna festékeit. A felhasznált anyagok, vászon, alapozás, festék rétegrendje biztos ismeretekkel és megfelelő mesterségbeli tudással készült. Festményei általában, és ide tartozik az Öreg halász is, inkább sérültek külső behatásoktól, minta gyenge vagy hibás festéstechnikától.1'

Csontváry anyaghasználatát illetően a publikum hajlik a misztifikációra, mintegy ráerősítve a különös, öntörvényű festőről alkotott képre.12 Restaurátori szempontból közelítve, az alkotói anyaghasználat nem tér el jelentősen a korábban nagy általánosságban használt anyagoktól. Az elsődleges megközelítés alapján, az egyszerű szemrevételezés és tapintás után nem ér meglepetés. A festő, akit jobban érdekelt a szellem lobogása és a küldetés, elsajátította korának a festők alapképzésében szokásos technikáit. A vakkeretek, a vásznak, alapozás és festékanyag: Csontváry véleményem szerint ezekkel nem kísérletezett. Nem találunk rossz kötőanyag-pigment arány miatt ráncosodó, szétcsattant felületeket, pikkelyesen leváló festékrétegeket.13 És milyen szerencse: ennyi hányattatást csak a technikailag biztos kézzel kivitelezett művek bírnak ki. A festmények hoszszútávú megőrzésének egyik sarokköve, hogy az alapozás, illetve az alapozás és rajta a

10 Korai művének számít a Pécsett őrzött Tövisszúró gébicsek (Magyar Nemzeti Galéria letétje, Ltsz: 13-97T). Ezen a képen a vékonyan felvitt festék lemezesen elválik az alapozástól.

11 „Csontváry helyesen alkalmazott festőtechnikájának és gondosan alapozott, kitűnő minőségű vásznainak is köszönhető, hogy a képek nem pusztultak el" (CZAKÓ-TARA11986. 92.)

12 Velledits Lajos restaurátor is cáfolja azt a feltételezést, hogy a patikus végzettségű művész maga keverné a festékeit. (VELLEDITS 2006.)

13 NEUCEBAUER 2016.116.

28