Kákóczki András - Vámosi Katalin: Lenkey Zoltán 1936-1983 (Miskolc, 2014)
Kákóczki András - Vámosi Katalin: A Munkácsy-díjtól haláláig, 1973-1983
Lenkey olajpasztelljeinek lágy színű festékfoltjait erős fekete kontúrokkal és belső vonalakkal tette még kifejezőbbé (1982.32 Lovas és hold; 1980.17 Fekete virág). A kontúrozott színfoltok elkülönülnek egymástól, színreflexek nem figyelhetők meg alkotásain. A széles ecsetvonásokkal felvitt színek a rézkarc sraffozásához hasonlítanak. A képek többségén nem alkalmaz színkeverést, ami ennél a technikánál két alapszín egymásra festéséből jön létre. Színkompozíciói és alkalmazott színei grafikus mentalitásra vallanak, azaz elkülönítve használja a szín különböző tónusait, sajátos összhatást teremtve ezzel alkotásain. Tengerparton című képének (1973 körül/2) rajzos előadásmódja és lírai hangulata is ezt támasztja alá. Festményei mindezekkel együtt is jelentős helyet foglalnak el munkásságán belül. Az alkotó embert szimbolizáló ló és lovas motívuma mellett olaj- pasztelljein is megjelenik a madár összetett jelképe. Az 1973-ban festett (1973. 10) feltartott fejű, kitárt szárnyú madara képtelen repülni, föld hözragadtsága, megrekedtsége és tehetetlensége Mallarmé jégbörtönbe zárt hattyúját idézi meg, akinek a fagy fogságából van esélye kitörni, de a földtől nem tud szabadulni - „hol a tolla rab”. „Sejti a hattyú, hogy ki volt, s nincs panaszosabb, Se meddőbb próba, mint az önmentő kísérlet, Ha nem dalolta meg az élhető vidéket, Míg villogón a tél pusztája rászakadt.”12 Picasso 1937-es Guernicáján is szerepel a háború pusztítása fölötti kétségbeesést, az embertelen fájdalmat jelképező, nyitott csőrű madár. Lenkey művészetében viszont az ember személyes belső háborúját és az alkotás gyötrő nehézségeit szimbolizálja. Korai és hirtelen halála 1983-ban kettétörte szépen ívelő pályáját, megakadályozta művészetének kiteljesedését. Lenkey Zoltán életműve, közel húszéves munkássága ennek következtében félbeszakadt, bizonyos fokig torzó maradt. 12 Mallarmé: Szűzi, szilaj, ez a szép mai nap című verse. http://www.napkut.hu/naput_2002/2002_08/052.htm 13 KONDOR 1971.2. Sokat töprengő ember volt, aki rézlemezre, vászonra vagy papírra csak azokat a kompozíciókat rajzolta le vagy festette meg, amiket gondolatilag és technikailag teljesen megérlelt. Viszont nem ragadt le az elért eredményeknél, hiszen felfedező és kísérletező kedve folyamatosan az újabb kifejezési módokat, lehetőségeket kereste és próbálta ki. Pontosan ez ösztönözte a látottak befogadására, de Kondor Béla szavait használva: „másképp adja vissza, mint kapja, tehát megemészti.”13 Mindig az átélt élmények, az olvasottak, a megfigyelt szituációk, tájak, épületek jelentették számára a kiindulási pontot, amik kifejezésmódját és formavilágát alakították. így vallott erről a művész: „Az ábrázoló művészetnek vagyok a híve. Az ábrázoló művészet nem azt jelenti, hogy gondolati tartalom nélkül csak a látvány alapján dolgozunk. De valami olyan kiindulópont kell, ami stabil, ami meghatározza a jellememet, és az tükröződik munkámban is.”14 A vonal nemcsak grafikáin, de pasztellképein is meghatározó szerepet töltött be. Szubjektivitást és intuitivitást sugárzó expresszív vonalait és foltjait mindig a tartalom és a kifejezés szolgálatába állította. Az általuk kialakított képek expresszív dinamikát és néha a szürrealizmus látomásos világát idézik. Képzőművészeti előképek mellett irodalmiak is kimutathatók művészetében. Kompozíciós megoldásai 20. század eleji művészeti törekvésekkel mutatnak rokonságot. Alkotásmódja egyetlen nagy stílusirányzathoz vagy művészhez sem köthető, viszont bizonyos elemeik, nevezetesen az expresszionizmus dinamikája vagy a „szürrealizmus látomás illúziói”12 megtalálhatók munkáin. Kortársai, többek között Kondor Béla, Csohány Kálmán és Feledy Gyula mesterei, példaképei és egyben barátai is voltak. A mesterség megbecsülése, a vonalak és tónusok kifejező játéka elődeihez hasonlóan számára is a legfontosabbak közé tartozott. Életműve méltán foglal el jelentős, meghatározó helyet a hatvanas és nyolcvanas évek magyarországi és a miskolci képzőművészeti életében. 14 DOBOG 1980. 15 VÉGVÁRI 1982.620. 19
