Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Földessy János - Németh Norbert - Gerges Anita - Bodor Sarolta - Kasó Attila: Az arany geokémiai eloszlása a rudabányai ércelőfordulás földtani környezetében
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofil Társaság, Miskolc, pp. 75-83. Az arany geokémiai eloszlása a rudabányai ércelőfordulás földtani környezetében Geochemical distribution of gold in the geological environments of the Rudabánya ore occurrence, Hungary FÖLDESSY János1*, NÉMETH Norbert1, GERGES Anita1, BODOR Sarolta1 & KASÓ Attila2 1 Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézete, 3515 Miskolc-Egyetemváros 2 Rotaqua kft., 7673 Kővágószőlős * E-mail: fold5@uni-miskolc.hu Abstract Rudabánya is one of the most important complex ore occurrences of Hungary. Current base metal explorations undergo for localizing copper, lead, zinc and baryte enrichments. The presence of gold was first mentioned in the 1940s. After a more recent sampling campaign the promising potential for discovery of sedimentary carbonate hosted gold has been emphasized. The base metal explorations have also produced Au values from the samples. Instead of localizing enrichments in the expected carbonate environment, the underlying sandstones and siltstones have been proved to be the most favourable host rocks of gold mineralization, especially linked to the diagenetic siderite matrix of the sandstones and siltstones. This study summarizes the findings and conclusions resulted from these samplings and assays. Összefoglalás Rudabánya az ország egyik legfontosabb érclelőhelye, jelenleg is zajlik nyersanyagkutatás az előfordulás ólom-, cink-, réz- és barit-dúsulásainak felderítésére. Az arany jelenlétére az 1940-es évektől vannak földtani adatok. Egy újabb vizsgálat a területet az üledékes kőzetekhez kapcsolódó aranyérc-előfordulások legfontosabb felderítetlen lehetőségeként említette. A jelenleg folyó színesérc-kutatások során rendszeres mintázást és elemzéseket végeztettünk az aranytartalom meghatározására. Az eredmények váratlan következtetésekre vezettek: a legjelentősebb aranydúsulás jellemzően az alsó-triász homokkőhöz (helyi elnevezéssel savanyú pátvasérchez), pontosabban annak diagenetikus sziderit kötőanyagához (korábbi nevén krémpáthoz) kapcsolódik. Dolgozatunk az ehhez kapcsolódó mintázásokat, vizsgálatokat és az eredményekből levonható következtetéseket foglalja össze. 1. Bevezetés Rudabánya Északkelet-Magyarország egyik legjelentősebb és legösszetettebb ércelőfordulása. Bányászatának története hosszú, számos ismert részlettel és változatos hangsúlyokkal. Az évszázadok során réz, ezüst, vasérc, lignit, gipsz, dolomit és barit is volt a kutatások, majd a termelés célpontja, de arany jelenlétéről, dúsulásáról a korai leírások nem tesznek említést. Koch (1939) számolt be először mikroszkóppal, illetve szabad szemmel azonosított termésarany jelenlétéről az egykori Lónyai és Andrássy-I bányák területén, részben rézérc oxidációs övi ásványegyüttese részeként. Ezeket az előfordulásokat később Szakáll (2000, 2001) elektron-mikroszondás elemzésekkel is azonosította. Hofstra et al. (1999) arra a következtetésre jutottak, hogy a lelőhely ígéretes a karbonátos kőzetekhez kapcsolódó aranyércesedések (az ún. Carlin-típusú aranyércesedések) szempontjából. Ezt a feltételezést a 2007-től kezdődő újabb színesérc-kutatások eddig nem igazolták, de je-
