Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Fehér Béla: A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája
66 Fehér B. 2.) A stellerit második típusa a korábban képződött sztilbitkristályokra nőtt rá köpeny vagy sapka alakjában. A kristályok külső alakját a három rombos véglap szabja meg. Mikroszkóp alatt a kristályok belsejében jól meg lehet különböztetni a sztilbitmagot, melyen jól látható az ikerszerkezet. A stelleritsapka egyenes kioltású, a látómező emelésekor a Becke-vonal a magasabb fénytörésű sztilbit felé tolódik el. A stellerit törésmutatói pontosan megegyeznek az 1. típus törésmutatóival. Körmendy (2011) szerint a stellerit 1-3 mm-es, egyenes végű, táblás, színtelen, néha sárgás vagy fehér színű kristályokat, illetve csokrokba, gömbökbe rendeződő kristályhalmazokat alkot. A bánya alsó szintjén mindenütt előfordulhat. Saját megfigyelésünk szerint a Csák-hegyen a kabazit után a stellerit a leggyakoribb zeolitásvány. Kristályain az {100}, {010} és {001} rombos véglapok uralkodnak, de néha, apró lapokkal, az {111} rombos dipiramis is kifejlődik. A {010} sz. lapult és az [100] sz. megnyúlt kristályai léces, vagy nyúlt táblás termetűek (7. ábra). A szobi stelleritekről készült kémiai elemzések a XII. táblázatban láthatók. Az R értéke szűk tartományban mozog (0,78-0,79), az elméleti értékkel (0,78) megegyezik. A Ca (+Mg+Ba) 8. ábra. Az elemzett szobi stelleritek (□) és sztilbitek (A) szerkezeten kívüli kationjainak moláris részaránya a Ca-Na-K háromszög-diagramban ábrázolva. Fig. 8. Molar ratio of extra-framework cations of tha analysed stellerites (□) and stilbites (A) from Szob plotted in a Ca-Na-K ternary diagram.
