Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Fehér Béla: A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája
A szobi Csák-hegy zeolitjainak kristálykémiája 51 kis mennyiségben (max. ~ 1 apfu*) van jelen. A K mennyisége elhanyagolható (< 0,30 apfu), az Mg, Sr és Ba hiányzik. A szobi episztilbitről Szakáll et al. (2005) tesznek említést először, bár tévesen Erdélyire (1943) hivatkoznak, aki azonban „epidezmin”-ként a stelleritet írta le. Leírásuk azonban megfelel az episztilbitnek, miszerint 0,5-1 mm-es, színtelen, álhatszöges, prizmás ikerkristályok és gömbös halmazok formájában mutatkozik. Körmendy (2011) színtelen, sárgás vagy barnás, 1-3 mm-es léces vagy prizmás kristályokról tesz említést, melyek a sötétebb, vas-oxidos andezitben a leggyakoribbak és általában stellerittel és kabazittal társulnak. A szobi episztilbitek kristálykémiai vizsgálatakor két morfológiai típust különítettünk el. 1. típus: mm alatti, színtelen, üvegfényű, lapult oszlopos kristályokból álló csokrok (HÓM 2013.146) (1. ábra); 2. típus: max. 1 mm hosszú, színtelen, álhatszöges, oszlopos kristályok, melyeket gyakran von be sárga szmektit (HÓM 2013.147) (2. ábra). Megjelenésük leginkább Tschemich (1992) könyvének 171. ábráján lerajzolthoz áll közel. Valószínűleg ez a 2. típus az, amelyet Lóránth (2001) dachiarditként írt le és 3M mm-re is megnövő kristályokról tett említést. 1. ábra. Lapult, oszlopos episztilbit- kristályokból álló csokor (1. típus). Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Képszélesség: 0,7 mm. Fig. 1. Group of flattened, columnar epistilbite crystals (Type 1). SEM image. Width of the picture: 0.7 mm. 2. ábra. Álhatszöges, oszlopos episztilbit- kristály (2. típus), szmektites bevonattal. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel. Képszélesség: 0,2 mm. Fig. 2. Pseudohexagonal, columnar epistilbite crystal (Type 2) with smectite coating. SEM image. Width of the picture: 0.2 mm. apfu = atoms per formula unit (ang.) = atom per képletegység
