Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Farsang Stefan - Szakáll Sándor - Ozdín Daniel - Zajzon Norbert - Gaál L'udovít: A Cseres-hegység (Cerová vrchovina, Szlovákia) vulkanitjainak ásványai
A Cseres-hegység vulkanitjainak ásványai 31 2. A Sátorosi (Karancsi) Andezit Formáció Prakfalvi et al. (2007) szerint elmondható, hogy a kárpáti korszak középső szakaszában a felerősödő szerkezeti mozgások hatására megkezdődött a nagy miocén andezitvulkánosság, mely kezdetben tenger alatti, heves, kirobbanásos jellegű kitörésekkel járt, melynek eredményeként vastag, főleg piroklasztikumokból és hialoklasztitokból felépülő rétegsorozat, a Hasznosi Andezit Formáció jött létre. Ezt újabb heves vulkánosság követte, amely a Tari Dácittufa Formáció, később a Mátra túlnyomó többségét létrehozó Nagyhár- sasi Andezit Formáció, illetve a Kékesi Andezit Formáció létrejöttét eredményezte. Prakfalvi et al. (2007) valószínűsítik, hogy az előbbiekben leírt vulkáni tevékenységhez kapcsolhatók a Karancs és a Sátoros lakkolitjai is (5. ábra). A Sátorosnál, akárcsak a Karancs esetében, apofízákat is megfigyelhetünk, amelyek a hegység magmás kőzettömegének oldalirányú, különböző vastagságú és hosszúságú nyúlványai. A Sátoros szub- vulkáni képződményeinek anyaga többnyire gránátos amfibolandezit. Az említett andezitek keletkezésekor az oligocén-miocén kori üledékösszletbe nyomult be az izzó magma, majd a felszín alatt megrekedt és kihűlt, miközben a magmatestet befedő üledékeket felpúpozta. A Sátoros lakkolittömege a hegy csúcsa körül elliptikus alakban helyezkedik el kb. 1,4 x 1,2 km-nyi területen (Vass & Elecko, 1992). A benyomulás Badasarjan et al. (1968) alapján, a Sátorosból vett minta K/Ar kormeghatározási adatai szerint 13,5 millió éve történhetett. 5. ábra. Andezitlakkolit. Sátorosbánya, 1. kőfejtő (2009). Fig. 5. Andesite laccolith. Siatorská Bukovinka, Quarry I (2009).
